Katolikus Főgimnázium, Csíkszereda, 1941
6 MielŐtf fulajdonképpeni tárgyunkra térnénk, ismertetnünk kell néhány szóban a modern nyelvek tanításában kialakult módszer történetét. Előrebocsátjuk azonban, hogy vizsgálódásaink során főleg a francia nyelvre fogunk hivatkozni, mivel a francia nyelv tanításának irodalma a leggazdagabb, másrészt pedig mivel a többi modern nyelv tanítása a franciáéhoz hasonló. A modern nyelvek tanításában hosszú ideig a klasszikus nyelvekben még ma is alkalmazott grammatizáló módszer uralkodott. Ez a módszer a nyelvet mechizmusnak tekinti, s azt tartja, hogy annak részeit tetszés szerint szedhetjük szét és rakhatjuk újra össze. Csak meg kell találnunk az összekapcsolást meg* határozó törvényeket és e műveletet magunk is elvégezhetjük. A nyelvet olvasva kell megtanulni, a nyelvtanulás tehát receptív. Később már nemcsak receptív, hanem reproduktiv nyelvtudásra törekszenek. Majd a tanítás anyaga mindinkább közelebb jut az élethez, a nyelvtan elveszti fontosságát, de az anyanyelvről az idegen nyelvre való fordítás még mindig az érdeklődés előterében marad. Az összetevő és tudatosan építő módszerek legismertebbje PLOETZ módszere. —■ Érdeme, hogy a szabályok megállapításában a legnagyobb világosságra törekszik. — Szövegeiben azonban a legellenfétesebb tárgykörök váltakoznak mondatok szerint, s a szövegek nevelő értéke a semmivel egyenlő. A szintetizáló módszerrel párhuzamosan az analizáló módszernek is akadtak hívei. Ezek jelszava : »Ne adj szabályt, mielőtt anya* got nem adtál!« Minden tapasztalat és kísérlet alapján kell tanítani. Ennek az iránynak képviselője J A C O T O T, aki szóróUszóra fór* dittatott, nem törődve az anyanyelv szabályaival. Nyilvánvaló, hogy ily módszer középiskolában nem használható. A tanulónak egy pilla* natra sem szabad anyanyelvét helytelenül alkalmazni. Jacotot elgondo* lásán alapszik a még ma is nagyon elterjedt Toussaint —Langen* scheidí módszer. A tanuló levelek utján tanul. — Maga előtt látja az idegen nyelvű szöveget, a következő sorban a pontos kiejtést, a har* maciikban pedig a hü fordítást. Ez a módszer különösen magántanu* lásra ad lehetőséget. Fontos lépés a módszer fejlődésében, amikor a tanár az idegen nyelvi képzetet a tárgyi képzettel kapcsolja össze. — Comenius valósítja meg először a szemléltetés elvét a nyelvi oktatás* bán, Orbis pictus c. munkájában. A Didactica Magna*ban hangoz* tatja, hogy a tanítás a tanuló környezetéből induljon ki. Ne nyelv* tanból tanuljuk a nyelvet, hanem az irók müveiből. A példa mindig előbb van, mint a szabály. A tanulónak az idegen nyelvet éppen úgy kell megtanulnia, mint anyanyelvét. Az iskolába járó tanuló helyzete
