Katolikus Főgimnázium, Csíkszereda, 1941
10 vasast követi a részletes tárgyalás, melynek menete igy alakul : A tanár még egyszer elolvassa az első mondatot s rögtön megismételteti egy jelentkező tanulóval. Az egész osztályhoz fordulva megkérdezi, melyek az ismeretlen szavak, s közös munkával esetleg rokon jelen* tésii ismert szóval megfejtik azokat. Az olvasási hibákat a tanulókkal javíttatja ki egy*cgy mondat elhangzása után. Ő maga csak akkor lép közbe, ha a tanulók nem találják meg a hibát. A mondatokén} való fordítás után összefüggően ismét elolvastafja a tárgyalt szöveget, s kö* zös osztálymunkával megállapítja a magyaros fordítást. Ezt követi az olvasmánytárgyalás egyik legfontosabb része a bevésés, más szóval begyakorlás. A tanár kérdéseket intéz az osztályhoz a lefordított rész beszédgyakorlatokban való elmélyítésére. Ezt megelőzheti az idegen szavaknak apró magyar mondatokban való gyakorlása. Ügyesebb ta* unióval megpróbáltathatjuk az olvasott rész önálló tartalmi összefogta* lását is, bár ezt helyesebbnek látszik a következő óra elejére hagyni, amikor a tanulók otthoni munkájuk alapján már jobban ismerik az ol* vásott szöveget és az uj szavakat. Á következő óra elején néhány tanuló füzetében ellenőrizzük az írásbeli házi feladat elvégzését, majd megállapítjuk a feladatok helyes szövegét. Ezt követi a szavaknak, ki* fejezéseknek apró magyar mondatokban történő számonkérése. Majd az olvasmányi anyagot kérjük számon fordítás, kérdés*felelet, tartalmi összefoglalás, és ha az anyag alkalmas, párbeszéd formájában, Hogy a tanuló beszédkészsége necsak* negativ jellegű legyen, időnként ki* állíthatunk egy*cgy tanulót, hogy intézzen kérdéseket társaihoz az el* végzett anyagból. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kérdésekre ki* fogástalanul felelő a legnagyobb zavarba jön, ha kérdéseket kell in* téznic a többiekhez. — Ha az olvasmány tárgyalása több órát vesz igénybe, akkor az utolsó órán ajánlatos tartalmi összefoglalást tartani. Prózai szövegeket 'könyv nélkül megtanultafni felesleges, rövidebb köl* teményeket viszont előnyös igy feladni. Az óra befejező része a szavak kellő begyakorlása után lehet az ének. A SZÓKINCS. A nyelvtanulás alapja a szótanulás. A puszta szótanulás azon* bán a gyakorlati nyelvtudás szempontjából igen csekély jelentőséggel bir. Tudjuk, hogy a szótanulás igen nagy nehézségekkel jár. A tanuló a tárgyi képzetet szorosan összekapcsolta az anyanyelvi szoképzcttcl. A megszokás, a folytonos gyakorlás ezt a kapcsolatot szinte 'széftép* hetedeimé tette. Mit tehetünk, hogy ez a kapcsolat egy kissé meg* lazuljon, vagyis hogy az uj nyelvi képzetet könnyen tudja a tanuló az
