Katolikus Főgimnázium, Csíkszereda, 1941
9 elsősorban az iskolai milieu természete adja meg a választ. Az iskola külön milieu, mesterséges, és semmicsetre sem hasonlítható a szaba* dón mozgó élethez. Az osztályban a tanulók legtöbbször összezsúfol* tan, de mindeneseire csendben és megállapított rendben ülnek. E viszonylagos mozdulatlanságnál fogva igen sok „átélt élmény“ már eleve -ki van zárva az iskolából. Az órák pontosan ki vannak jelölve. Nem hagyatkozhatunk tehát arra, hogy majd csak történik valami ad hoc az óra elején, amiről a tanulók beszélgetni tudnának. Nem is szólva arról, hogy egy ilyen ad hoc téma a fogalmak és tárgyi képzetek végtelen sora miatt még a nyelvet tökéletesen biró tanárt is le* küzdhctetlen akadály elé állítaná. Közismert az is, hogy a tanuló különösen a pubertás korában nem nagyon közlékeny. Különösen félszeg, ha idegen nyelvű társalgásról van szó. Szükség van tehát az olvasmány nyújtotta szilárd alapra. Még számtalan érv szól az olyasmánytárgyalás mellett. Nem is szólva arról, hogy az olvasmányon keresztül is eljut* hatunk a mindennapi élet szókincséhez. Az olvasmányok anyaga alsó fokon az iskola, a család, a ház, a lakás, az étkezés, a város és a falu, kert és az udvar, a napi te* endők, az időmérés, az időjárás, kirándulás slb. — Formája szerint az olvasmány lehet egyszerű leírás vagy párbeszéd. A leírás mindig ele* venebb, ha esemény keretébe van foglalva, még élenkebb a párbeszé* des forma. — Az olvasmányoknak tartalmazniok kell egész évre el* *' osztva a mindennapi életnek 800—*1000 szavát. Ma tekintetbe vesz* szűk, hogy heti négy órát véve alapul harminc munkahét alatt kb. 120 órára számíthatunk, amelyből dolgozatokra esik 16 óra, 20 órát pedig az ismétlésekre szánunk, az évi anyag elvégzésére 85 — 80 órára számíthatunk. Ez pedig annyit jelent, hogy egy*egy órára 10—14 uj szó esik. Az olvasmánynak, hogy lekösse a tanuló figyelmét érdé* késnék kell lennie és főleg meg kell felelnie lelki fejlődése egyes fokainak. Az olvasmány feldolgozása a következő módon történheti: Az óra második felében a tanár az érdeklődés felkeltésére né* hány egyszerű szóval vagy ügyesen feltett kérdéssel bevezeti az olvas* mányi, hozzákapcsolja a megelőzőhöz s megteremti a tárgyaláshoz szükséges hangulatot. Ezt az eljárást nevezzük ráhangolásnak. (Ein* Stimmung). Eleinte magyarul végezzük ezt az előkészítést, később a megfelelő modern nyelven. Majd a tanár lassan a mondat dallamát is éreztetve elolvassa a feldolgozandó szöveget. Ez a bemutató olvasás. A tanulók a nyitott könyvben követik a sorokat. így alkalmuk van látni és hallani egyszerre a szöveget. Ezzel kielégítjük a vizuális ti* pusuakat éppen úgy, mint az akusztikus fipusuakat. A bemutató ol*
