Katolikus Főgimnázium, Csíkszereda, 1940

41

Ödön, a Státus alelnöke, dr. Boga Alajos prelátus-előadó és többen a státusgyülés tagjai közül. A miniszter megtekintette kápolnánkat, a természetrajzi szertárt, a tornatermet és a finevelő intézetet. A megtekintés után az Egyházmegyei Tanács díszközgyűlést tartott, melynek keretében Sándor Imre püspöki helytartó üdvözölte a minisztert és vázolta itt, a keleti végeken a negyedmillió kát. székely tömbnek nemzeti szempontból is rendkívüli jelentőségét. A miniszter meleg szavakkal köszönte meg a fogadtatást s hosszabb beszédben kitért a székelység fontos szerepére és hivatására Erdély és a magyarság történetében.

Június 19-én Papp János tanügyi tanácsos, főigazgatói szakelőadó, aki az érettségi vizsga alkalmából időzött nálunk, meghallgatta a IV. oszt. évvégi összefoglalóját a magyar nyelvből.

Június 20-án az a megtisztelő kitüntetés ért, hogy dr. vitéz József Ferenc királyi herceg Őfenségét és hitvesét, Anna főhercegasszonyt köszönthettük iskolánkban. A főhercegi pár megtekintette az intézetet és meleg szavakban adott kifejezést elismerésének.

ValláierkölíMi állapot.

Iskolánk oktatási rendszerének alapja és mozgató lelke megalapításától kezdve létének egész folyamán a mélyen vallás-erkölcsös nevelés. A tanítás célja a kiművelt emberfő, de tudjuk, hogy végzetes hiba volna itt megállani; ehhez jön a nevelés célja;, a vallás-erkölcsi alapokon nyugvó, kiművelt, finoman érző emberszív — az erkölcsi jellem, mely állandó forrása és rugója a nemes, önzetlen, jócselekedeteknek. Az erkölcsi jellem legmélyebb gyökere pedig az élő hit és imádságos élet. Az egészséges és virágzó nemzeti életnek is ez a legszilárdabb alapja. A hit és ima nyomán felsőbbrendű energiák áradnak az anyagi világba, megszentelik a földi létet s a természetfölöttieken át a leghatalmasabb fenntartó és megőrző tényezőivé válnak a nemzeti értékeknek, a nemzeti léleknek is. Ezért különös gondot fordítottunk arra, hogy a gyakorlati vallásos élet követelményeinek az iskola mindenben eleget tegyen. Minden vasárnap és ünnepnapon a tanári testület és az ifjúság szentbeszédet és szentmisét halgatott, hétköznap pedig mindennap imával kezdettük meg és fejeztük be a tanítást. Tavasszal és a melegebb őszi napokon a misehallgatás kétköznapon is kötelező volt. Az év folyamán négyszer volt közös, szentgyónás és közös szentáldozás : nov. 4., dec. 19., márc. 25. és jún. 12-én. A hetenkinti gyónok és áldo- zók száma igen nagy volt és sokan voltak a mindennapi áldozók is.