Katolikus Főgimnázium, Csíkszereda, 1940

Öregdiák=találkozó.

A csíki öregdiákok 1941. évi találkozóját, melyet dr. farczádi Sándor László, Budapest volt rendőrfőkapitánya — a trianoni Ma= gyarországon élő csíki öregdiákok társaságának elnöke — kezde- ményezett, nagy buzgalommal és körültekintéssel készítette elő a rendező bizottság Sarlós Boldogasszony napjára, július 2*ára. Min- dent megtettek, hogy ez az összejövetel az ősi intézetnek s a vár= megyének nagyszabású és mindvégig emlékezetes ünnepe legyen. A közbejött hadi események s a gyülekezési tilalom miatt azonban kénytelenek voltak közzétenni, hogy a találkozó elmarad, vagyis azt máskorra halasztják.

De sokan már előzőleg eljöttek volt, másokat meg útközben ért az elhalasztás híre. így mintegy 100 —120-an jöttek össze a családtagokkal együtt s minden külső ünnepélyesség nélkül, de annál nagyobb bensőséggel töltötték el a szép Mária-ünnepet.

A délelőttöt a hálának szentelték. Csíksomlyón szentmisén vettek részt, melyet dr. Balázs András pápai prelátus, ny. előadó mondott,- a szintén öregdiák=főpap megkapó beszédet intézett hozzájuk. Mise után elhunyt tanáraik sírját koszoruzták meg. Az Alma Mater új hajléka a régi szeretettel fogadta egykori fiait s ö ült, hogy a vakációra szétrebbent jelen helyett most a múlt gyermekei töltötték be az iskolát a hálának, a ragaszkodásnak s az élet viharai között is megőrzött idealizmus nemes érzelmeivel.

Egy-egy ilyen visszatérés megható bizonysága a tiszteletnek az eszményiség iránt, a hűségnek és a vonzalomnak ama lélek és szellem iránt, amely évszázadokon átt ebben az iskolában élt és alkotott. Ez a lélek három nagy érték szolgálatában állott, három nagy kincset ápolt és árasztott az ifjúság szívébe: a hazaszeretetet, a tudományokat és a vallásosságot. Ezeket szolgálja ma is.

Az öregdiákoktalálkozója nemcsak örvendő elbeszélése a régi időknek s elmerengés a múlt emlékein, hanem életforrás, új, bátorító, fölemelő erőknek kiáramlása a földi vándorút további sza= kaszaira,