Katolikus Főgimnázium, Csíkszereda, 1940
22 A múlt század utolsó éveitől intézetünk történetének vezér*» fonalát az áthelyezés kérdése adja. Ezt az eszmét a máig is sokat emlegetett Kuncz Elek, a kiváló író, Kuncz Aladár apja, vetette fel. Valahányszor a Somlyói gimnáziumot meglátogatta, mindig ki* jelentette, hogy mind egészségi, mind pedagógiai szempontból rossz a régi épület. Rajzterem például nem volt és a külön álló torna* terem sem volt használható. Fontos indokképen említette még azt is, hogy a Somlyói környezet sem a tanároknak, sem a tanulóknak nem megfelelő. 1895 végén a vallás* és közoktatásügyi miniszter leiratában kéri az igazgatótanács véleményét a gimnáziumnak Cskszeredába való áthelyezéséről. Az intézeti igazgató elgondolásának előzetes meghallgatása után, az igazgatótanács válaszol. Kifejti, hogy egész* séges környékével, szép fekvésével s hagyományaival, Somlyó elő* nyös az iskolára nézve. Az áthelyezés elől azonban nem zárkózik el s a tanügyi alap túlságos megterhelése ellenére is egyre komo* lyabban kezd számolni egy új iskola felépítésének a gondjaival. De egyelőre olyan reménytelennek látszott a helyzet, hogy az 1896*i státusgyűlés a tervezet megtárgyalását leveszi napirendről. Hanem ugyanakkor más nagy nehézséget kell az igazgatótanácsnak meg* oldania. T. i. a régi épület folytonos javíttatása hatalmas összegeket emésztett fel és még sem volt eredményes. 1897 augusztusában, Mikó Bálint elnöklete alatt, egy bizottság megvizsgálja az intézetet. Megállapítja a tanítóképző hiányait s tanácsolja, hogy telepítsék át a régi megyeháza épületébe, a gimnáziumot pedig helyezzék Szeredába. Másfelől azt is ajánlja, hogy az egy épületben levő kettős intézet fogyatékosságain, az épület kitoldásával igyekezzenek segíteni, Óriási kiadás mellett, ez csak ideiglenes megoldást jelentett volna. Nyilvánvaló volt, hogy az intézet áthelyezése az egész megyének, de elsősorban Szeredának nagy hasznára válna s így a közigazgatási vezető férfiak is kezdenek foglalkozni a kérdéssel. Még 1897*ben, Becze Antal alispán igen pártfogó hangon ír az iskola áttelepítéséről s a kormánykörökben is kedvező hangulatot teremt, hogy ezúton is serkenthesse a státust. A következő évben már maga a miniszter is érdeklődik s kijelenti, hogy a státusnak előbb*utóbb úgy is kell gondoskodnia egy új iskola felépítéséről. 1899*ben az alispán összegyűjt s felterjeszt a kormányhoz minden indokot, ami anyagi és szellemi tekintetben az áthelyezés mellett szólt. A státus annyi megjegyzést fűz hozzá, hogy a ta* nulmányi alapból egy ideig még nem tudná teljesen fedezni a fel*
