Katolikus Főgimnázium, Csíkszereda, 1920

f

inváziók, katonai elszállásolások folytán s a gimnázium (és az ezzel kapcsolatos kettős finevelő) épületének tábori kórház czél- jaira való lefoglalása következtében intézetünk egész berendezése és felszerelése mérhetetlen, sőt részben pótolhatatlan károkat szenvedett. Eltekintve attól, hogy egy évig a tanítás szünetelt, érzékenyen fájó sebe intézetünknek, hogy a rajzterem bútorzata és szertára tönkre ment, a zeneteremből az eszközök eltűntek, a philogoiai múzeumnak egy szobor csoportja megsemmisült, a vegytani laboratórium üresen maradt, a fizikai szertár eszközeinek alig 50%-a maradt meg s annak is csak fele használható, a tornacsarnok veszteségei nagyok, az éremtárt régi állapotába vissza varázsolni lehetetlen, az ifjúsági könyvtár állománya felére apadt s a tanári és „közművelődési“ könyvtárban is jelentékeny hiányok mutatkoznak.

Vigasztaló és bátorító jelenség egyetlenegy van. Hála az Istennek, a társadalmi rendet és az államokat felforgató eszme- áramlatok a mi népünk lelkét nem vesztegették meg. A hitvallásos iskolákhoz most is ragaszkodik. Az általánosan uralkodó drágaság miatt kénytelenek voltunk az iskolai díjakat oly magasra emelni, hogy akkora összegből a békés esztendőkben egy tanuló nyolc évi iskolázásának összes költségeit lehetett fedezni. És mi történt ? Iskolánk népessége nemcsak nem csökkent, hanem oly szokatlan magasra emelkedett, hogy fölülmúlta annak az időnek létszámát, mikor intézetünk három párhuzamos osztállyal büszkélkedett.

Tehát a székelynép vére és gondolkozása most is egészséges, s ha hű marad ősi erényeihez t. i. a törvény tisztelethez, a munkássághoz és a Somlyói Máriához, erősen hiszem, hogy az uj állam keretében sem lesz elzárva előtte az anyagi és szellemi haladás útja.

KASSAI LAJOS.

5

i