Katolikus Főgimnázium, Csíkszereda, 1917, 1918
20 napra 1 személyre 1 kiló liszt) vagy voltak családok, a hol napokig nem volt kenyér. — A téli hónapokban a világító anyag hiánya is igen komoly akadályt gördített a tanulás elé. Sok diák a maga táplálására szánt tojást katona-konyhákra adta petróleumért cserébe. A bajok állandó és legfőbb forrása pedig az volt, hogy 300 tanuló közül 175 vidékről járt 3, 4, 5 kilométer távolságról. Sőt volt egy (csikszentkirályi), a kinek naponkint oda és vissza 14 kilométer utat kellett megtennie. — Fáradtan ért iskolába, kimerültén jutott haza ezek legnagyobb része. Iskolában figyelni és otthon tanulni nem tudott. 23. A tanév bezárása. Rendkívüli intézkedések folyományaképpen a tanévet junius 15 én zártuk be Te Deurn- mal és ünnepi szent misével. Az ifjúsághoz az igazgató intézett beszédet és kiosztotta a jutalmakat. 24. Iskolánk és a háború. A gimnázium épülete, melyet 1916. évi november 14-én a 603. és 609. sz. tábori kórházak foglaltak le, ebben az évben is a hadi egészségügyet szolgálta tornacsarnokával együtt. Minthogy a gimnázium és az azzal kapcsolatos ínternátus és finevelő- intézet egységes épülete parkjával, tágas udvarával, magányos elhelyezkedésével, villanyvilágításával, tiszta és bő- ívóvizü kútjával, vízvezetékével, kádas és betonmedencés két fürdőjével tábori kórház céljaira igen alkalmas és a mi leégetett s különben is kicsiny városunkban pótolhatatlan volt, a vezetőség — élén József kir. herceg őfensége — hallani sem akart arról, hogy az intézet épülete eredeti céljainak vísszaadassék. Épen azért csak a földszint észak- nyugati és az I. emelet délnyugati sarkának visszaadását kértem. Megtörtént. Ezt a két sarkot könnyen elszigetelhettük a kórháztól és igy a tanulóknak a betegekkel való érintkezés lehetetlen volt. A tanárságra ez a háborús év is nagy terhet rótt, mivel a hadbavonult hét tanárnak helyettesítését az itthon maradt tiz tanárnak kellett ellátnia. — Ezek között volt öt tanár, akik a népfelkelői szolgálat alól nélkülözhetetlenség címén felmenttettek.
