Katolikus Főgimnázium, Csíkszereda, 1912

Kutatott a csíki néprajz, régészet és történelem terein, Kezdeményezésére javítják ki a szentléleki Veres-képet és a csíksomlyói Salvator-kápolnát. Bizonyára érdemeit akarta legalább némileg jutal­mazni Fogarassy püspök, mikor 1880-ban kinevezte címze­tes főesperesnek. Az 1883. nov. 20-iki státusgyűlésen, mikor az előadót választották, Imets is kapott az első sza­vazáson 18 szavazatot, — mi azt mutatja, hogy habár a köz­ponttól távol működött, mégis sokan alkalmasnak tartották e fontos állás viselésére. Mindenesetre melegebb és mél­tóbb elismerésben részesült 1886. ápr. 25-én, mikor 25 éves tanári jubileumára fényes ünnepséget rendezett az iskola és Csík vármegye közönsége. Az ünnepi felolvasásban az is­kola egyik érdemes és nagytudású tanára, Glósz Miksa adott jellemző képet az ünnepelt életéről és törekvéseiről. Öt év múlva pedig befejezettnek tartván küldetését, miután még megérte, hogy az általa annyi gondoskodással és szeretettel nevelt ifjúság 1891. május 19-én résztvehetett az országos tornaversenyen, — nyugdíjazásáért folyamo­dott. Ereje teljében hagyta ott 30 éves szolgálata után a tanítói széket. Lönhart püspök nyugdíjazván őt, érdemei­nek elismeréséül kinevezte a gyulafehérvári székesegyházi káptalan tagjává, megkapta a királytól a rudinai címzetes apátságot is. Mint olvasó-kanonok és hegyaljai főesperes sem maradt hűtelen a közoktatásügyhöz ; a főpásztor reá bízta az egyházmegyei iskolák tanfelügyelőségét, melyet a nála megszokott munkakedvvel látott el és élete végéig irányította, sokáig mint elnök, az erdélyi kath. tanítóegyesületek Szövetségét, sőt ráért közgazdasági tevékenységet is foly­tatni, amennyiben elnöke lett a gyulafehérvári Takarékpénz­tár részvénytársaságnak. Sikerekben gazdag pályája derült fényben alkonyodott, osztatlan szeretet és tisztelet vette körül. A nyarat rendesen Tusnádfürdőn villájában piheni át; ott mondja el arany-miséjét is 1911. augusztusában. Ezután ereje lassankint fogyni kezdett és úgyszólván min­den nagyobb fájdalom nélkül, csendesen elaludt az Úrban 1912. október 24-én. Kívánsága szerint holttestét Tusnádra vitték és ott atyafiai, kedves vérei közé tették örök nyuga­lomra. ooooo 32

Next

/
Thumbnails
Contents