Katolikus Főgimnázium, Csíkszereda, 1912

a csíki környezettel megismerkedett, első gondja a gimnázium kiegészítése lett; távolabbi célul pedig annak felvirágoztatását és versenyképességét tűzte ki. Addig kérelmezett a tanári testülettel együtt Fogarassy püspökhöz, addig lelkesített, rábeszélt itt benn Csíkban a püspöki nagybizottmány útján is, mígnem 1873-ban a püspök elrendelte a VIII. osztály felállítását, miután ő maga 4000, Haynald Lajos, akkor Kalocsának bíboros érseke, még 8000 frtot adományozott a pénzalap növelésére. A 12-ik tanárt a pénzalap fizette, a 13-ikat pedig maga a testület helyettesítette. A szükséges tanterem céljaira Imets igazgató ajánlotta fel lakásának egyik termét. A gimnázium kiegészítésének örömére Imets fényes ünnepséget rendezett a vármegye közönségének lelkes részvételével nov. 25 én. Ünnepi felolvasásában az igazgató azt fejtegette : mi volt a múltban a csíksomlyói gimnázium, mi a jelenben és mit várhat tőle a jövő ? „Mint a zsidó nép Ezdrás és Nehe- miás korában egyik kezében kardot s a másikban építőeszközt vagy anyagot hordozott: úgy nemzetünk is magára hagyatva minden időn át, délelőtt izzadva és áldozva építkezett, alapítványozott, hogy délután gyermekeit a választottak szentélyébe bevezethesse“ ! — mondja az egyik helyen és végzi hasonlatát azzal, „hogy a mi nemzeti építményeink olyanok, mint az egyiptomi gúlák : évezredeken át állanak, mert cementjöket a nép véres verejtéke képezte“. Imetsnek a csíksomlyói kész gimnázium ünnepségén szabad volt ily hasonlatokkal élnie, mikor ismerjük ennek az iskolának fáradságos múltját. Hangoztatja azt az elvet, mely a magyar közéletben mai napság is sokat emlegetett zsinórmérték : „átalakító békés reformtörekvések úgy, mint polgári forradalmak eltévesztik céljukat, ha a történelmi fejlődés számbavétele nélkül akarnak építeni“. Mivel a csíksomlyói oktatás és nevelés a múltban kiválóan humanisztikus volt, kimondja, hogy jövőben is annak kell lennie és nem reálisztikusnak. A csíki viszonyoknak ez felel meg; a humanisztikus képzésben megvan a kellő reális anyag is, mint a székely ember veteményes kertjében, „melyben a gazdaság kis terjedelméhez képest a virágágyak mellett és körül ottan tenyésznek a legszükségesebb konyhai növények“. Ha a lélek és a szív nincs eléggé kiképezve, ha

25