Katolikus Főgimnázium, Csíkszereda, 1911

tette. Tehát önszeretetből nemesítse kiki érzelmeit, tisztítsa gondolatait, gyakorolja magát naponkint a szellemi erőkifejtésben, engedelmességben, rendszereteken, őszinteségben. Kinek-kinek saját érdeke, hogy az erkölcsi, értelmi és testi erők összhangzó kiművelése által értékes emberré fejlődjék. Szép jövőt így lehet biztosítani, és önértékünk felemelő tudata s az a gondolat, hogy embertársaink becsűlésére is számíthatunk, földi boldogságunknak egyik legbiztosabb forrása.

A szülők iránti szeretet is védelmezője s helyes viselkedésre és szorgalmas munkára intő angyala lehetne a növendéknek. Nagy kár, hogy ez az érzelem sok ifjúnál oly nagyon megfogyatkozik. Az a gondolat, hogy atyja érette dolgozik, édes anyja miatta aggódik és sikereiért imádkozik s hogy Isten után szülei a legnagyobb jótevői, állandó buzdításul szolgálhatna.

De sokkal tartozunk hazánknak is. A szeretetnek ebben az irányban is működnie kell. Megalázott, szegény s a világtól elmaradott országban élni szomorú sors, kínos helyzet. Tiszta erkölcs, világos értelem, sok oldalú műveltség, erős akarat, önzetlenség, kötelességérzet nemcsak fenntarthatja a hazát, hanem azt a nagyság útján magasabbra emelheti. Ebben a szent munkában nemcsak nem vehet részt, ki az iskolai éveket elvesztegeti, hanem terhére és szégyenére van a nemzeti ügy apostolainak.

Szeresd az iskolát! Jó volna felirni minden tanuló asztalára. Mennyivel szebb volna az iskolai élet, eredményesebb a munka, mennyivel kevesebb kár és kellemetlenség fordulna elő, ha uralkodnék az iskola szeretete ! De ezt parancsolni nem lehet. Ha a tanuló korán megértené, hogy a sok tanár, a díszes nagy

8