Katolikus Főgimnázium, Csíkszereda, 1911

szerű hajlékot, illatosabbá teszi édes anyádnak kicsiny virágos kertjét és ünnepet fest az egész udvarra.

Bárcsak minden háznál így lehetne ! Vannak családok, ahol haragszik az apa, sír az anya és szomorú mindenki. Félnek az utcától s még a templomban is az a gondolat zavarja, hogy mindenki őket nézi, mert a fiú nemcsak a tantárgyakból, hanem a magaviseletből is szégyenletesen megbukott.

Ha Daedalus és Icarus utódai, szárnyas gépeiken a levegőt járó merész kalandorok elbuknak, vagy lebuknak, lehet-e csodálni ? Miért nem maradtak a földön S/ miért kellett zavarni ott fenn a lég urait, a madarakat? De a diák? . . . Szülők, tanárok, törvények védik ; angyali kezek hozzák a drága kenyeret s a szép ruhát, tehát anyagi gond alig zavarhatja; ott van az iskola, falain a beszédes képek, asztalán a tanulságos könyvek és más hasznos eszközök. Semmi sem hiányzik s még sincs meg a kielégítő eredmény.

Ha egy szomorú szülő ennek okát kérdezné tőled, vájjon mit felelnél? Tudom, mit mondanál: nincs hajlama, nincs elég testi és szellemi fejlettsége, meg aztán rest is ; vagy talán dolgozni dolgozik, de mindig mást, mint amit kellene : titokban mohó vágy- gyal olvassa az ábrándozásra és bűnös képzelődésre ingerlő könyveket.

Én pedig, kedves fiam, azt mondanám, hogy nagyon leszállana a bukottak száma, ha több szere- tetet vinnénk az iskolába.

Tudod-e, mi a szeretet? Talán vonzalom valamely személyhez, élettelen tárgyhoz, elvont fogalomhoz? Talán gyönyörködés abban, amit jónak, szépnek, igaznak találunk ? Talán nyugtalanság, hogy amit kivánatosnak tartunk, nem bírhatjuk ? Nem ta4