Katolikus Főgimnázium, Csíkszereda, 1910
ság erényeivel kell ékeskednie, nehogy az Isten kegyelméből kiesve gonoszságba merüljön s édes anyját, a Boldog- ságos Szüzet megbántva, saját egyháza ellen forduljon“. A társulatnak fővédnöke az erdélyi püspök, praesese pedig a mindenkori vallástanár. Hivatalnokai: egy prae- fectus, két assistens, egy secretarius, egy exactor, 1—2 lec- tor, 6—12 consultor, 1—2 sacristanus és 1 bibliothecarius. A társulat megerősített alapszabály szerint működik, melyben körvonalazva van a társulat célja, a tagok kötelessége, a társulat vezetőinek s hivatalnokainak feladata, a társulatba való felvétel módozata stb. A társulat alapszabálya a kongregánista kötelességeit így írja elé : „Minden kongreganista kötelessége a bőid. sz. Máriát mint igazi Anyát szívből szeretni, Hozzá a fiúi szív rendületlen bizalmával ragaszkodni, magasztos erényeit utánozni s másokkal is utánoztatni“. S a cél az, hogy „tagjait tevékeny szeretetre és öntudatos tiszteletre indítsa a bőid. Szűz iránt“. A legfőbb szabály : A szent Szűznek közvetlen közelében állsz — úgy élj, amint ez a közelség megkívánja. Az 1903. évben a társulat kápolnát kapott, melynek felállítására az engedélyt az erdélyi püspök eszközölte ki X. Pius pápától. A csinos berendezésű kápolnát, melynek díszes berendezése is az ő jószívűségét dicséri, dec. hónapban áldotta meg a föpásztor. Baj volt azonban, hogy a kápolnát a bennlakások szűk volta miatt bérházba kellett elhelyezni, s így az ifjúságnak az intézetből ki kellett járnia, ámbár csak szemben volt s a vallástanár is ott lakott. Ezen a bajon azonban nemsokára segítettek, mivel az intézetben az 1906. évben helyet szorítottak részére. Nagy előnye volt, hogy a buzgóbb ifjak, nemcsak a társulat tagjai, hanem mások is gyakrabban látogathatták és üdvözölhették a legméltó- ságosabb oltáriszentségben elrejtett Üdvözítőt s az ifjúság téli időben is hallgathatott hétköznapokon is szentmisét. A kápolna felszereléséhez egyesek is hozzájárultak adományaikkal ; így pl. Mikes János gr. stb. Az 1904. évtől kezdve minden vasárnap d. u. a kápolnában a gyűlést tartották, melynek rendje a következő volt: A gyűlés elején a lector felolvasott, ezután egy részletet mondtak el az olvasóból a kongregáció jótevőiért, 51
