Katolikus Főgimnázium, Csíkszereda, 1910

leg egy kézben legyen, s ilyenkor az illető volt az osztály főnöke is, a felsőbb osztályokban pedig rendesen az a tanár, akinek az osztályban legtöbb órája volt s így a leggyakrabban fordult meg növendékei között.

A tanítás eleinte d. e. 3 és d. u. 2 órában folyt, 1899- ben azonban a főtanhatóság engedélyezi, hogy d. e. 4 s d. u. 1 óra legyen a rendes tárgyak tanítására, de úgy kell az órarendet készíteni, hogy 4 elméleti óra ne legyen egymásután, hanem a szépírás, rajz és torna a délelőtti órák közé osztassák be. Ez meg is történt, de keresztülvitele a rendes tárgyak óraszámánál fogva csak az alsóbb osztályokban sikerült. Az 1910. évben engedélyezte a főtanhatóság a testület indokai alapján a délelőtti egyfolytában való tanítást, valamint a 3 és ennél több órás tárgyaknál két órának az egyfolytában való beosztását. Ez utóbbit azonban csak a latin nyelvnél (I—III. o.), a természetrajznál (IV—VI. o.) és a természettannál (VII—VIII. o.), alkalmazták a most elmúlt tanévben, de mindeniknél csak egyszer volt két óra egymásután. A vallástan órabeosztásáról már megemlékeztünk.

A tanulók tanulmányi előmenetetét és fegyelmi állapotát az ellenőrző és osztályozó értekezleteken bírálták el.

1903-ig, amig a tanév három időszakra oszlott, 3 ellenőrző és 3 osztályozó értekezlet volt, ettől kezdve a tanév két félévre oszolván, félévenként két ellenőrző s mindkét félév végén osztályozó értekezlet tartatott. Ezeken az értekezleteken az esetleges tanulmánybeli hanyatlás okai is többször megbeszélés tárgyát képezték, hogy közös, egyöntetű megállapodások alapján minél könnyebben lehessen a bajon segíteni.

Az osztályozásoknál a testület az első két osztálynál — a főtanhatóságtól közölt miniszteri rendelet értelmében (1905.)— tekintetbe vette, hogy a tanulók értelmi képessége esetleg kifejlődhetik s azért enyhébben bírálta el az első két osztályban különösen az egy tárgyból gyengébb tanulókat, míg a IV. o.-nál az az elv vezérelte, hogy oly tanulók ne juthassanak a felsőbb osztályba, akik a tanítás célját el nem érték s akiket értelmi tulajdonságaik és hajlamuk nem képesítenek a felsőbb osztályok tudományosabb tanulmányaira.

34