Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1907

13

Tuardi! én is poroncsolom, ted(d) le a fegyvert, fogj kezet, hajcs fejet a Magyar koronának, add visza országát, melyet hite szegett dűhüsséggel, keserves igával zaklacz törvénytelen, sajtold ki negédes szivednek dagályát1) úgy bővséges kegyelmét várhatod Magyar uradnak. Ezen zászlóval kedveskedik, melyet ha meg vecz, érdemeden; oh mely keserves kárára akaratodnak. Vedd el, ha életedet el nem akarod cseppenteni.2)

Tuardius. Nem igy, nem, hanem kardal szoktam én meg békélleni. Meny ki szemem elől: és tanuld meg a követség dolgát, miként kellessen egy fejedelemmel alkudoznod, pán- tolodo3) Paraszt.

Konkoli. Én itt nagyobb urat nem ismerek a királynál; sem aki több emberséggel bírjon, hegyke válaszodnak tulaj- donisd, ha egyet kettőt botlottam a békeségnek ajánlásában. De fogadom és nem szabok űdőt hezza, kemény számot add ez iránta. Jusson eszedbe a Magyar név, miképpen retteg még a pogány nemzetis előtte, mikor meg szályuk.

Tuardius. [Tehát csak meg birkózóm a kormos oroszlányokkal és meg mutatom, hogyon fojtya Tuardius hada az hercules fojtokot]4).

Konkoli. Mégis hogy királyunknak kedvező kegyességét meg ismérjed, kedvedre engedi, hogy válasz magadnak a két zászló közül. Vagy uradnak valyad a magyarok királyát Isten után.

Tuardius. [Hiszem, nagy.]5)

Konkoli. Vagy most általam tisztességes Pompával ad(d) által a Tábornak fejedet; mind sem ez után a hóhérnak markába.

Kadostus. Így követed meg vezérünket.

Tuardius. Meny ki szemem elől mert.... de mit kötőz- ködőm az eszeveszettel.... késztilyetek a mészárszékre, ez telyes Poroncsolatom, s el mehecz véle, amint jöttél, embertelen.

Konkoli. Én is ott leszek, vigyázz, Tuardi: mer a gyászos éjnek első feltetzése(kor) kardomon láttya fejedet az egész sereg, itt marad ez a gyász szomorú emlékezetre, akit.

*) mondj le büszkeségedről. 2) veszteni.

3) kötődő, akadékoskodó. *) fajtákat. 6) Hiányos mondat.