Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1906

42

nak azok a tudákos monologok, amelyek Orbánnál megvannak. A mai nap is előadatni szokott pásztor- játék kéziratunktól nagyon csekély eltérést mutat. Ez bizonyítja, hogy Bántíi P. a pásztorjátéknak nem Írója, hanem másolója volt.

Az előadások színhelye az iskola mellé 1733-ban épített színház volt, amely azonban többször leégett. Legutoljára 1780. október 18-án égett le, de már Bándi V. szerint 1781. június 3-án az újra felépült színházban egy Sámsonról szóló darabot adtak elő. Ily tárgyú darabot azonban nem találtam. Hogy Bándi adatát honnan vette, nem tudom, mert a forrást nem nevezi meg. Van azonban egy adat, amely ezen állítást kétségessé teszi. Az Actiones Tragicae c. gyűjtemény végén ez a megjegyzés áll: Annus 1781 vacat ob defectum Theatri. Kétségtelen tény, hogy a színház felépült, de hogy játszódtak is benne már 1781-ben, az nem egészen bizonyos. De nemcsak a színházban tartottak előadásokat, hanem a szabadban is, különösen pünkösdkor és nagypénteken.

A darabok előadói a deákok voltak, még pedig nemcsak a rhetorok és poéták, hanem a principisták, grammatisták és syntaxisták is, sőt a parvista maiorok is szerepeltek, amint azt hat színdarab végén felsorolt szereplők névsora mutatja. A rendező bizonyosan a darab írója és betanítója volt.

Ilyen szinielőadásokat azonban nemcsak Csik- somlyón, hanem Csikmegye több községében is tarthattak, mit bizonyit Péterffi Márton provinciálisnak az Actiones Tragicae elé írt és 1776. június 1-ről keltezett Admonitioja Ad Professores. A többi közt ezeket mondja: Quamquam gravate non feramus, Actiones per vos producendas, etsi trivialibus Ludimagistris donaveritis, quibus, coram plebe suae parochiae denuo