Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1906

40

aztat tekintvén, jól lehet világi niodra ki nem terjeszkedvén, senkit sem sértő játékokkal kívántuk magunkat, és titeket csekély mulatságunkal a lankatságból sergenketni“.

Összes fennmaradt iskola-drámáink között egyet- len-egy veszi tárgyát a magyar történelemből. Nagy Lajos király harcát Tuardius, a bitorló orosz fejedelem ellen dramatizálja az ismertetett darab. Kétségtelen azonban, hogy nem történeti tényt dramatizál. Nagy Lajos viselt ugyan háborút mint a lengyelek szövetségese a lithvánok, de nem az oroszok ellen. Zápolya János, Bebek Imre, Gileti, Szétsi — ámbár később ismert és híres családok neve, főleg a Za- polyáé — nem lehettek vezérei Nagy Lajosnak, legalább a történelem semmit sem tud róla, mert pl. a Zápolya család csak a XV. században tűnik elő a homályból Szapolyay Balázszsal, már pedig Nagy Lajos a XIV. században 1342 1382-ig uralkodott.

Tuardius neve költött név lehet. Egyébként ebben a darabban is az iró a fősúlyt annak a bebizonyítására helyezi, hogy az, aki másnak a vesztét óhajtja és irigységből becsülete s élete ellen tör, elveszi a maga méltó jutalmát. A történeti hűség mellékes, csak a maga elé kitűzött célt: az erény diadalát a bűn felett bebizonyítsa.

Érdekesnek tartom még megemliteni, hogy van egy iskola-dráma töredék (az első felvonás egészen s a másodiknak az eleje hiányzik), amelynek tárgya Brutus és társainak összeesküvése Caesar ellen s ez utóbbinak megöletése. Eredeti felfogása az Írónak, hogy Brutus Caesarnak Serviliától, Cato testvérétől való gyermeke, akit Caesar titokban vett nőül, de akit Cato elragadott tőle s máshoz kényszeritett nőül. Hogy eredeti-e vagy fordítás, előadták-e s mikor s hogy ki írta, arról semmi adatunk sincs.