Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1906
38 delmeskedjék neki és szolgálója legyen. Gretula kifakad Congrio ellen, de végűi is kénytelen engedelmeskedni. Ekkor Congrio még András kováccsal akarja elintézni a dolgot, azért arra a helyre megy, ahol elhagyta. Volt gazdája épen felébred és csodálkozik, hogyan került az utcára, amikor ő király. Congrionak állítja, hogy ő a király s elmondja, hogy ő maga Ítélte el András kovácsot szolgaságra. Congrio bolondnak tartja volt urát. Megjelennek az udvari emberek, akik semmit sem akarnak tudni András kovácsról mint királyról, aki végűi is kénytelen elhinni, hogy egész királyságát álmodta. Megjelenik a király is és megerősíti az ítéletet. András kovács kénytelen szolgáját követni és neki engedelmeskedni. (Actus IV.). Epilógus. Ályatok meg kevéssé, kik eddik nézétek, a tréfaságot már mire magyarázzuk ? lelki hasznotokra, midőn befejezzük, ezzel játékunkot mingyárt el végezzük. Egy napi királyságát, e paraszt embernek, látátok a szerencse mint jádzék ő velle, illyen a világnak álhatatlansága, fénylik, de azomban el tűnik arannya. Ma a kik fényeskednek világi kincsekkel ; holnap setét homály borittya setéttel ; kik ma örvendeznek, holnap sírba mennek ; s így mint ez kovátsnak füstbe múlt szépségek. Már vége játékunknak, kegyelmes vendégek, a mit várjátok itt, nincs egyébb már hátra; feitet szándékunknak lépénk határára; Innen békeségben oszolyatok haza. Tartalmilag ismertetett iskola-drámáink tárgyuk szerint elég változatosságot tűntetnek fel: három bibliai eseményeket dramatizál, egy a szentek életéből, egy a magyar históriából, kettő pedig a társadalmi életből meríti tárgyát, amennyiben a részegség veszedelmes voltát és káros következményeit és a szülők-
