Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1906

13 A darab prológusból, 4 actusból és minden actus 4 scenából áll. Az epilógus hiányzik, helyette a chorus figyelmeztet, hogy a játékot elvégezték, s inti a hall­gatókat, hogy vigyázzanak lelkűkre is, nemcsak tes­tükre. Az I. 2. 11. 1. 111. 1. IV. 1. és az első actus végén levő chorus kivételével a darab magyar nyelvű. Külalakja a chorusok kivételével próza. A prológusban nem mondja el a darab tartal­mát, hanem a fölött elmélkedik, hogy sokan vannak, kik gyermekeiknek gazdagságot keresvén lelkűk üdvéért semmit sem tesznek. Aztán midőn nem is gondolják, a halál kiszólitja a világból s a kincsekből semmit sem vihetnek a más világra, mert „mezítelen jöttek evilágra, s mezítelen is kell menni a másikra“. A gyermekek pedig, mihelyt a sírba tették szülőiket, ritkán, vagy soha sem emlékeznek rájuk, hanem a vagyon miatt egymás ellen áskálódnak, sőt sokszor a testvérgyilkosságtól sem isszonyodnak. Henricus és Theophilus panaszkodnak egymásnak, hogy bátyjuk Armandus, aki az egész vagyont kezeli, eldorbézolja mindenüket s nemsokára szegénységre jutnak, azért elhatározzák, hogy felszólitják bátyjukat „ha szépen nem, rutul is“, hogy a vagyonon osztoz­kodjanak meg. Bátyjukat, aki barátaival (Gustavus, Alphredus, Tantalus) mulat, felszólitják az osztozko­dásra, de ez elutasítja őket. Később barátai tanácsára elhatározza, hogy testvéreinek átadja az egész birtok gondozását, akiket mindenért pirongatni fog, hogy kénytelenek legyenek önként eltávozni a birtokból. Az átadás megtörténik. A két fiatalabbik testvér báty­juk üldözése elől tényleg kénytelen hazáját elhagyni. Armandus örömében, hogy testvéreitől megszabadult, nagy lakomát ad barátainak. Henricus elválik Theo-

Next

/
Thumbnails
Contents