Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1905

I. FEJEZET.

A régi határőrzés. Buccov kinevezése. A Schröderféle bizottság kiszállása 1762. júliusban. A nép erőszakos besorozása Gyergyó-, Csík- és Kászonszékben, Háromszéken és Bardoczszékben. Az udvarhelyszékiek ellenállása. Az erőszakos felfegyverezés és bujtogatás. Buccov megérkezése Gyergyószentmiklósra október 24-én s a nép ellenszegülése. A határőrök felesketése Gyergyóban, Csíkban és Háromszéken. A csíkszéki tisztviselők panaszai s a gubernium leiratai. A csíki zavarok. Lázár Imre követsége.

Azok, kik a madéfalvi veszedelem idejében éltek, a határőrség erőszakos szervezését részben Haller Pál Csík-, Gyergyó- és Kászonszékek főkirálybírójának egy nyilatkozatából származtatták. 1758-ban történt, hogy Moldva felől nagyobb tatársereg készült beütni Csíkba, mely századok óta valósápos országútja volt a tatár hadaknak. A megrémült nép részint az erdőkbe menekült, részint Csiksom- lyóra ment, hol Bocskor Pál házfőnök vezetése alatt erélyes védelemre készült, részint Haller Pál vezetése alatt a fenyegetett szorosok védelmére sietett. A tatár beütés elmaradt, de Haller Pál visszajövet Csiktaploczán azt a nyilatkozatot tette a szétoszló csíkiak előtt: „Nagyon kell sajnálni, hogy a szükséges fegyverekkel nincs felszerelve a székely nemzet, mely e szoros s a természettől őrségre megerősített helyen az egész kereszténység védő bástyája gyanánt állhatna.“ Voltak, kik Haller szavait Bécsig juttatták s hogy ez nem eredmény nélkül történt, a következmény megmútatta.1)

Eljutottak e Haller szavai Bécsig, nehéz volna bebizonyítani, tény az, hogy Becsben nem nagyon sokáig késtek a székely határőrség felállításával.

l) Lostoiaer Chronologia 589. pont.