Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1905

ítl

gyarok Nagyasszonya; országunk — Mária országa. Ha bajban voltunk, () hozzá folyamodtunk és () mindig segített rajtunk ; ü mindig itt volt mellettünk : béke idején a családban, háború idején a veszélyben, imádságunk között a templomban; nincs templom, amelyben neki legalább oltára ne volna, és mennyi szobra, képe az országban mindenfelé! A költészet a magyarok Nagyasszonyáról, Pátrónájáról zengett, képe a hadi zászlókon is ott lengett, érmeken és pén* zeken fénylett. Egyszóval Mária neve életünk minden vonatkozásában ott volt. A Mária-kultusz nálunk egyúttal nemzeti kultusz.

Nem akarok erről itt értekezni s prédikációt sem akarok tartani, mert ennek nem itt a helye. De ezeket felemlítenem kellett itt a csiksomlyói segítő Máriánál, ahol tanáraink összejöttek fontos iskolai ügyekben tanácskozni.

Az a szellem, amelyben mi intézeteinket vezetjük, az ifjúságot neveljük, az a kereszténység szelleme ; ebből pedig Mária tisztelete nem hiányozhatik. Kereszténység az, amelyikben nincs meg Mária tisztelete ? Kereszténység Mária nélkül nem lehet; Krisztus vallásából a Mária-kultusz ki nem zárható, abból az ki nem maradhat, nem hiányozhatik.

Ilyen jelentékeny helyet foglalván el a Mária-kultusz a kereszténységben és a hazafiságban, figyelmen kívül hagyható-e az az ifjúság oktatásánál, nevelésénél ? Semmi esetre sem. Sőt az abban rejlő pedagógiai motívumok a lehetőségig felhasználandók.

Nem egyszerű pietizmusról van szó, hanem az ember életének olyatén berendezéséről, hogy ne legyen méltatlan Máriához. Ismerni kell Őt; tudni kell, hogy ki Ő a kereszténységben és a magyar nemzet életében, — hazánk történetében. Ez határozza meg a hozzá való viszonyunkat, kelt Iránta bizalomra, serkent erényeinek a követésére.

Életének minden mozzanatában találunk magunknak valót, akár tisztaságát lássuk az ő szeplőtlenségében, akár az anyát legszentebb családi körében, akár a szenvedőt a kereszt tövében. Mindenütt Ideálunk Ő, az marad örökre az emberiségnek, mindaddig, amig adnak valamit a szűzies ártatlanságra, amig fennmarad a családi élet és lesz szenve-