Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1905
28 séget, ki legényeivel szintén a községben volt elszállásolva. A hadnagy engedélyért Caratóhoz fordult s mert semmi választ nem kapott, nem mozdult. Ezalatt beállott az éj s a körülzártak rettegése percről-percre fokozódott. Egyszerre az ostromlók közűi két elszántabb ember a papi házhoz lopózott s két tisztviselőt magukhoz hivatván, tudtul adták, hogy a nép mindnyájukat meg akarja ölni s azért amint csak lehet, meneküljenek. Elmondották azt is, hogy azokhoz, kik Al- és Felcsikban a fegyvert felvették, gyors hírnökök mentek, hogy csatlakozásra szólítsák fel. Nem lehet híven leírni a szorongatottak helyzetét. Körös-körül őrség, hiába fordulnak katonai segítségért, menekülés nincs. De a remény mégsem hagyta el teljesen, még mindig bizakodtak abbau, hogy a hadnagy megszabadítja, akit újból felszólítottak. A lelki izgatottsághoz járult még a nagy éhség is, mely kínozni kezdette. Végre késő éjjel megjelent a hadnagy 50 vasas némettel s erről értesítette Caratot. Megjött Bocskor Pál Szent Ferenc-rendi szerzetes és csiksomlyói házfőnök is egy szerzetestársa kíséretében s a két szerzetes felfogott kézzel iparkodott a népet lecsendesiteni. Maga a hadnagy is kérte a népet, hogy az erőszaktól tartózkodjanak s magukat és fegyverüket jobb időre tartsák meg. Mig a nép csendesitése tartott, azalatt a hadnagytól Caratóhoz küldött altiszt visszatért. Hogy nem hozhatott kedvező rendeletet, mútatta az, hogy a hadnagy még a tisztviselőket sem üdvözölve csapatával együtt eltávozott. A helyzet még kétségbeejtőbb lett, mert a szomszéd falvak lakosai is'fegyveresen kezdettek begy ülni. De e rettentő pillanatokban sem sikerült Carato terve, hogy a védtelen nemesek és tisztviselők a felingerült nép dühének legyenek áldozatai, mert a két szerzetes kéréssel, könyörgéssel annyira vitte a dolgot, hogy a nép hajlandó volt az ostromlottakat szabadon bocsátani, ha kezesség mellett kötelezik magukat kellő elégtételadásra, ha a fegyvert felvett jobbágyokat — s azokat, kik szabadságukat vissza akarják szerezni, nem üldözik. A kezességet csik- szentdomokosi Sándor László felcsiki adószedő, szentmi- hályi Sándor Mihály és csikszentgyörgyi Csedő Dávid vál