Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1905

25 az is, hogy egy nemes házába, hol a szolgálatot megtagadó jobbágyot fogva tartották, Stuppán százados 60 kato­nával behatolt, a zárat feltörette s a foglyot kiszabadította, sőt az alkirálybíró levelét, melyben ez kíméletre intette, mérgesen széttépte. A vonakodó jobbágyokat fegyverrel kényszerítették a tiszteknél való munkára, mire sokan kiván­doroltak. Még a nemesi lak sem volt ment a tisztek betö­résétől, a nemest megverették, fogságba hurcolták, javait elfoglalták. Még az alcsíki alkirálybíró esikszentmártoni Szabó Ferenc lakásába is betörtek s a kortól és betegségtől megtört embernek barmait és lovait elhajtották. A felcsíki alkirálybíróhoz, csíkszenttamási Boros Ferenchez is be akar­tak törni, de ez a fenyegető veszedelemről értesülvén, érté­kesebb holmiját parasztszekérre rakatta s biztosabb helyre szállíttatta. Ily szomorú viszonyok közt Csík-, Gyergyó- és Kászon- szék nemesei és tisztviselői vacsárcsi Lázár Imrét, a szék főjegyzőjét, 1762. végén Bécsbe küldötték, hogy az udvarnál személyesen adja elő a sérelmeket. A gubernium sietett értesíteni Bécset, hogy a csíki zavarok miatt már kiszállt a Kálnoki-bízottság s így Lázár Imre csak hónapok múlva (márciusban) jutott el odáig hogy panaszait a főhadi tanács­csal s a guberniummal közölték, utóbbinak a sérelmek orvoslását megrendelvén. Lázár Imre azután azt kívánta, hogy panaszaira a kir. választ írásban adják ki, ezt azon­ban megtagadták. Következett azután a Siskovicsék kineve­zése, a határőrség erőszakos felállítása, de Lázár Imrét ezalatt Bécsben tartották vissza,1) ‘) Gr. Teleki i. ra. 40—43. 11.

Next

/
Thumbnails
Contents