Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1905
17 A puskák és a katonai felszerelés halomban hevertek Buecov szállása előtt, ki a tömeg eloszlása után visszatért s rendeletét adott ki, hogy az elhányt fegyvert szedjék fel s adják vissza annak, akitől kapták. A nép a főkirálybirót vádolta, hogy jóllehet kötelessége lett volna jogait megvédeni s a veszedelmet elhárítani, mégis veszedelembe sodorta és saját vérét elárulta. Bármily szép volt a tömeg tüntetése, akadtak mégis egyesek, kik a csengő pénzt legtöbbre becsülték. Találkozott mintegy 40 ember, kiket a pénz s a községüknek és nekik kilátásba helyezett nagyhangú Ígéretek elcsábítottak ; ezekkel Buccov még az nap este az esküt letétette. Egyelőre ez is elég eredmény volt s Buccov tartva attól, hogy további gyergyóí tartózkodása újabb zavarokat idézhet elő, az örményektől szekereket fogadott s kíséretével együtt Felcsikba hajtatott, de magával vitte Ambrust és Bartalist, kiket két hétig tartottak fogva a szeredai várban. Ambrus derekára Buccov parancsára egy székely határőr kardot kötött, de a hőslelkü ember egy hónapig nem vetette le a ruháját, csakhogy a kardot, melyet nem ő kötött fel, ne kelljen leoldania. Megvárta, míg a kardkötő magától leszakadt.1) Október 26-án már ott várta Buccovot a beparancsolt sokaság a szeredai vár előtt. Amint az 1763. nov. 30-iki vallomásokból látjuk, nemcsak a felcsikiak, hanem az al- csikiak is parancsot kaptak a megjelenésre, még pedig olyan feltétel alatt, hogy az átvett fegyverekkel felszerelve jelenjenek meg az eskü letételére. Buccov beszédet tartott az összegyűlt sokaság előtt s felszólította az eskü letevésére. Hogy a felhívásnak nagyobb eredménye legyen, Bornemissza főkirálybiró is beszédet tartott, de a nép rút szidalmakkal illette. A lárma, a zajongás egyre tartott, mire Buccov és Ernst őrnagy kijelentették, hogyha inkább akarnak adózással, mint katonáskodással szolgálni, a fegyvert vigyék vissza oda, ahonnan kapták s szabadon mehetnek haza.* A nép ') Deductio genuina. Losteiner Chron ologia 603—607. p., Szt.- Ferenc-rend erdélyi tart. története 165., 166. pont. 3) A göröcsíalviak és csatószegiek vallomása Csík vármegye levéltárában.
