Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1905
11 továbbá Kászonszék községeibe parancsot küldött, hogy a nép 500 frt büntetés terhe alatt jelenjék meg összeírásra és megmérésre. A megjelenteket összeiratta községenkint, de arról, hogy a katonai szolgálat elvállalása önkéntes, semmi említést sem tett. A megfenyegetett és megrémített nép könyörgő levelet adott be a főkirálybiróhoz, hogy régi sorsában maradhasson meg, de mivel semmi választ sem kapott, zavarba jött s az erőszakosan keresztülvítt összeírás és megmérés miatt aggódni kezdett.1) Schröder és tíszttársai azután átmentek Háromszékre, Bardoczszékbe s végül Udvarhelyszékbe. Az összeírás nem ment simán, a nép mindenütt zúgolódott az erőszak miatt s régi kiváltságait emlegette. Bardóczszékben pl. Bardócz, Olasztelek, Száldobos és Füle lakosai határozottan kijelentették, hogy csak úgy hajlandók katonáskodni, ha adót nem fizetnek, az ország határain kivül nem vitetnek és saját tisztjeik alatt állanak. Mindamellett Schröderék még a távollevőket is besorozták. Nagyobb volt az ellenállás Udvarhelyszékben. Így Karácsonfalván csak erőszakkal sikerült a megmérés, de a Homoródalmásra idézett lövéteik és szomszéd falusiak (Abásfalva, Homoródkeményfalva, Gyepes és Remete) kijelentették, hogy adót szívesen fizetnek, de katonáskodni csak saját törvényeik szerint hajlandók. Hiába tették közzé elrettentő példaképen, hogy a lö- véteiek nem méltók, hogy határőrök legyenek, hiába tiltották el a velők való közlekedést s szigorították meg a külföldre való menetelt, mert 13 udvarhelyszéki falu szeptember 6-áu írásban kérte, hogy mig kérésükkel a királynő elé mehetnek, régi állapotukban hagyassanak meg. Kérték továbbá a királynő rendeletének előmutatását s egyúttal kinyilvánították, hogy katonáskodni hajlandók, de csak saját törvényeik és saját tisztjeik alatt. Hasonlóképen nyilatkoztak Oláhfalu, Zetalaka, Homoródszentpál, Szentmárton, Recsenyéd s a szomszéd községek lakói is, úgy hogy a bizottság szeptember 8-án félbeszakítva munkáját, egyenel) Deductio genuina rerum occasione erectionis militiae natio- nalis in Seilibus Siculicis Csík, Gyergyó & Kászon a inense junio anno 1762. actaruin c. kézirat Csíkvármegyo levéltárában. Losteiner Clironologia 597, 598. pont.
