Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1904

79

9. „Boldogasszony anyánk“, írta Tárkányi Béla, szavalja László Antal IV. o. tanuló.

10. Hunyadi-induló, Erkeltől, játsza a zenekar.

Márc. 15-én és Csokonai születésének 100-ik évfordulója alkalmából az Önképzőkör, a szeplőtelen fogantatás hitágozata kihirdetésének 50-ik évfordulója alkalmából pedig a Mária-Társulat rendezett ünnepélyt, melyekről a részletesebb beszámolás fennebb, .Egyesületek élete“ cím alatt már megtörtént.

Isteni tiszteleten való részvétellel és iskolai szünettel ünnepelte az intézet boldogult Erzsébet királyné emlékét nov. 19-én, Szt. Erzsébet napján és az 1848-iki korszakalkotó törvények emlékét ápr. 11-én, mely alkalommal az átalakulás eseményeiről és a nemzeti ünnep idejének kérdéséről az igazgató a következő felolvasást tartotta az intézet nagy termében összegyűlt ifjúság és tanári kar előtt:

Kedves if júság !

Hazánk történetében az 1848-iki átalakító s méltán korszakalkotónak mondható események márc. 3-án kezdődtek és ápr. 11-én záródtak. Mi lehet mégis az oka, hogy a nemzeti kegyelet mégsem a kezdetet vagy a véget, hanem márc. 15-ét választotta az átalakító események ünneplő napjául ? — holott a nagy eseménynek márc. 15-ike csak egy kis epizódja volt.

Ennek bizonyára több oka van. Először az, hogy midőn az 1849-től 60-ig tartó elnyomatás sötét korszaka után a szabadság fénye újra derengeni kezdett, a nemzet azzal is tüntetni kívánt az elnyomó hatalom ellen, hogy forradalmi jellegű napot választott ünneplése tárgyául. Márc. 15-ének ugyanis egy olyan vonása van, mely megkülönbözteti márc. és április más nevezetes napjaitól. S ez abban áll, hogy ezen a napon történt az első forradalmi lépés Magyarországon. Vér nem folyt ugyan, de a hírlapi censura rövid úton való eltörlése és Táncsicsnak, az elitéit politikai fogolynak kiszabadítása kétségtelenül forradalmi jellegű tények voltak. Növelte a nap nevezetességét az akkor szereplő vezérek nagy neve is, főként a Petőfié és Jókaié, kik kö