Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1903
me feldolgozása megkönnyíti az író munkáját is, mert egy korszak alkotó eszmének mindig akadnak ellenségei, kik a tudomány, a gúny, a ráfogás és a boszú minden fegyverével igyekeznek ellene küzdeni s az új eszme hívei és a maradiak táborának harca széles mederben folyik, s így alkalma nyílik a költőnek a korkép rajzolásra is. Legyen az eszme általánosan emberi. Ez ellen vétnek leggyakrabban az irányregények írói. Ha igaz egy nagy író e mondása : aki századának élt, élt mindenkornak, akkor bizonyára az is igaz, hogy az az irányregény, mely nem általánosan emberi, hanem csak az embereket egy rövidebb koron át vezérlő eszmét dolgoz fel, halhatatlanságra alig számíthat. Nagy tetszést arathatott az ilyen regény a maga idejében, de a korabeli dicséretek üreseknek fognak egy későbbi nemzedék előtt feltűnni. Fájdalom, Eötvös József br. felfogása e tekintetben téves volt. 0 azt az elvet vallotta, hogy : „A költészet kedves játékká aljasul, ha a nagy kor érdekeitől különválva, nem a létező hibák orvoslása, nem az érzelmek nemesítése után fárad“ (A falu jegyzője II. 129. old.) Fáy András irányregényét „A Bélteky ház“-at a kutatón kívül ki olvassa ? Pedig egykor majdnem minden ember kezében megfordult. Hasonló sors fenyegeti Eötvös legjobb regényét „A falu jegyzőjé“-t is. A közigazgatási viszonyok javulásával szinte ismeretlen lesz a későbbi nemzedék előtt irányzatossága, mert az irányregények, épen irányzatosságukban rejtik az elfeledtetés csiráit. Egy emberöltő nagy változást létesít az eszmék világában. Olyanok az irányregények, mint az élclapok. Ma már alig értjük meg, hogy hol és min kell nevetnünk, ha a „Kakas Márton“ ötvenes és hatvanas évfolyamait olvassuk ; pedig Tóth Kálmán feljegyzései szerint minden sorból, sőt a sorok közül is gún}7, szatíra áradt az absolut kormányra, melyen az egész ország nevetett. Az irányregényt tartós hatásúvá a kifogástalan szerkezet és az igen jó s főleg a tipikus jellemzés teheti. Az eszmének igaznak kell lennie, mert a költő az indokolás és a helyzetek révén s főleg, ha az érzelemre 4*