Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1903
llo A kirándulás sikerét elősegítette mindazok fáradozása, kik az egyes városokban odaadó buzgósággal szívesek voltak kalauzolni a kirándulókat, nevezetesen : Debrecenben egy nehány jóravaló diák, Kassán az ereklye-kiállitás rendező bizottságának kiküldöttjei; s visszatértünkben Kolozsváron, az ismerős egyetemi hallgatók. Mindannyian fogadják az intézet és az egyesület hálás köszönetét. A jól sikerült és tanulságos kirándulás lefolyásáról rövid beszámolás gyanánt álljon itt a titkárnak következők jelentése: „A 24 tagú csapat szept. 14-én indult útnak Csíkszeredából s innen kezdve egészen Kolozsvárig a legnagyobb érdeklődés tárgyát a történelmileg nevezetes helyek s a gyönyörű tájak képezték. Kolozsvártól Nagyváradig a természet elragadó szinpompájában gyönyörködtünk, mígnem Váradon túl az Alföld bilincselte le figyelmünket. A mérhetlen s be nem látható Hortobágy előttünk mindezideig ismeretlen szépségeibe annyira belemerültünk, hogy észre sem vettük, mily gyorsan közeledtünk Debrecen felé. 16-án d. u. értünk a hatalmas alföldi városba s mindjárt le is mostuk magunkról az úti port. Fürdés után megnéztük az ev. ref. kollégiumot, az előtte lévő szabadság szobrot és a Csokonai szobrát. A várost is nagyjában megtekintettük, hogy a „legmagyarabb város“- ról képet alkothassunk magunknak. 16-án elhagytuk Debrecent, a hol a „híres“ magyar vendégszeretettel nem vala szerencsénk megismerkedni. Nyíregyházán áthaladva Tokajnál átkeltünk szőke vizén a Tiszának, majd a Sajón, melyen túl a gyászos emlékű Mohi tárult szemeink elé. A honfiúi bánat könnyeket csalt szemeinkbe s meghatottan énekeltük a Hymnus utolsó akkordjait. Szomorú de a hazaszeretetben annál inkább megszilárdult szívvel folytattuk utunkat s közben Miskolcra értünk. Megebédelés után ismét utunk folytatására gondoltunk. Hegyalja, a Tokajtól Sátoraljaújhelyig húzódó, viharágyu védte pompás szőlő-ültetvények legnagyobb bámulatunk, de egyszersmind büszkeségünk tárgyát képezték. Majd a kies panorámájú Hernád völgyön haladtunk végig s az irodalmikig nevezetes Gönc elhagyása után nemsokára 8*
