Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1902
16 sok újították meg a ligát, de nem a fejedelem, hanem épen egy tanácsostársuk ellen, volt abban bizonyos ellenmondás a mostani eljárásukat tekintve. A helyzet ura lassankint Teleki kezdett lenni. Mint kővári kapitány nemcsak a végekre ügyelt fel, pedig ez is adott egymagában elég tenni valót; figyelemmel kellett kisérnie a határszéli eseményeket, különösen a németek magatartását, meg kellett akadályoznia minden titkos összeköttetést. Innen magyarázható meg, hogy figyelme mindenre kiterjedt, a német futárokat is elfogatta s csak illő kísérettel bocsátotta tovább.1) Hanem a végek feletti felügyeletnél sokkal fontosabb működést vitt véghez: ő volt az Erdélybe menekült magyarok támasza. Az egy korú Cserei Mihály, ki kora eseményeit szereti kiszínezni épen úgy, « mintha regényíró volna, érdekesen iparkodik megmagyarázni miért karolta fel Teleki a bujdosók ügyét. Szerinte a nagyravágyó Telekit azzal nyerték meg, hogy neki palati- nusságot Ígértek.2) Csereinek, mint egykorúnak, adatait megczáfolni nem könnyű feladat, hiszen minket kétszáz év választ el azon kortól, melyről mint szem és fültanu beszél, de mi kétszáz év után is tudunk a tényekből olvasni és következtetni. Azt korántsem tagadhatjuk, hogy a bujdosók felajánlhatták Telekinek a nádorságot, de ez magában véve nem volt elég ok arra, hogy ügyüket magáévá tegye. Teleki ambicziosus ember volt; ő maga ismerte tehetségét. de annál jobban a körülményeket. Nem magát akarta emelni, hanem a szerencsétlen Magyarországon kívánt segíteni. Éles szemei észrevették, hogy a mozgalom, melyet egyesek önző érdeke rövid időre kitérített a helyes útból, ismét a rendes kerékvágásba tért vissza. Az elnyomott szabadság, a lábbal tiport népjogok, a kicsufolt politikai és vallási hitvallás mind serkentőleg, buzditólag hatottak a hazafiakra s ennek hatása eljutott a bérezés Erdélybe is. Hasonlított ez idő a halhatatlan Bethlen Gábor, a nagynevű I. Rákóczy György korához s Teleki azt hitte, hogy valamint akkor, úgy most is az erdélyi fejedelem hivatása és ') Apafi Spankanuak Ebesfalva, 1672. jan. 16. Árpádia (szerk. Kovácsoczy Mihály Kassa), 1835. évf. 68—70. 11. *) Históriája 65. 1. ■’ ,-.4í •í'y• ‘ V-y>, _ V
