Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1901

emlittetikA) Igazán csodálkozhatunk azon is, hogy Barcsay Ákos, ki a fejedelem távollétében Petki Istvánnal és Herr- mann Mihálylyal kormányzó helytartó volt, az alig 24 éves Telekihez fordul, hogy Rákóczy előtt az ő érdekében szóljon s midőn ennek eredményéről értesül, nem késik ajándékokkal elhalmozni.1 2)

Teleki már ekkor teljes mértékben birta fejedelme bizalmát. Az említett segesvári országgyűlésen csak Petki István Csik, Gyergyő és Kászon székek kapitánya volt az, ki mintegy tüntetőleg távol maradt s midőn Barcsaytól megbízást kapott, hogy Rákóczyt lemondásra bírja, egyszerűen hallgatással mellőzte ennek teljesítését. E Ilii embert megtartani nagyon is érdekében állott Rákóczynak ; még a segesvári országgyűlés alatt Telekit bizta meg e fontos küldetéssel,3 4) arra kérvén Petkit, hogy maradjon meg továbbra is az iránta való hűségben s iparkodjék előmozdítani érdekeit a székelység között. Petki azután, hogy annál nagyobb hitele legyen szavainak, hitlevéllel biztosította erről a fejedelmet. ügy látszik, hogy Teleki hamar teljesítette feladatát mert már október 14-én Nagyváradon volt A) Innen szőtte terveit Rákóczy trónja visszafoglalására, de mind hiába. A porta haragja engesztelhetlen volt, hallani sem akart Rá- kóczyról. De másfelől Barcsay is oly kétszínű szerepet játszott, hogy alig lehetett sejteni, mit akar. Mig előre hitlevelet adott arról, hogy Rákóczy visszafogadására mindent elkövet, birtokait le nem foglalhatja, híveit nem üldözted,5) utóbbi magaviseletével egészen máskép járt el.

Rákóczy jól tudván, hogy a török határtalan gyűlölete és Barcsay kétszínű politikája legyőzhetlen akadályokat gördítenek trónja visszafoglalása elé, tanácsosnak látta ismét

1) Barcsay Ákos Telekinek, Gyulafehérvár, 1658 jul. 1. — Gr. Kemény Jézsef, Erdély története eredeti levőkben IX. k. (az érd. muz. egyl. birtokában).

2) Paripát küld Telekinek. Barcsay Telekihez, Gyulafehérvár, 1658. jul. 11. U, o. — Köszöni, hogy pártját fogta s ajándékul ismét paripát küld. Barcsay Telekinek. Segesvár, 1658. október 8. U. o

3) „Iuvenis versutissimi ingenii“, írja róla Bethlen T. 68. 1.

4) II Rákóczy Gy. anyjának, Várad, 1658. okt. 14. — Szilágyi S. A két Rákóczy család levelezése. (Mon. Húrig. Hist. I. oszt. XXIV. k.) 568. 1.

5) Belli*en I. 70. 1. — Szalárdi 428, 429. 11.