Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1901

57

tehát az Erdélybe induló Schneidauhoz, hogy újra csalódjék. A császár még mindig késett a válaszszal, Schneidau pedig nem hogy jó szívvel fogadta volna szövetségeseit, hanem ezeknek ügy a hogy épségben maradt javait ellenség gyanánt pusztította s mind a magán, mind a közügyekben feltűnően mellőzte a rendeket. Nemcsoda, ha ezek azután keserű szemrehányásban törtek ki, hogy az ő felsége iránti hüségök miatt szenvedett sérelmeket nem viselték oly keserű fájdalommal, mint a Schmeidau elkövette méltánytalanságot. E panaszaik tolmácsolására és előbbi kéréseik sürgetésére küldötték fel Sámsondi Györgyöt Naményen tartott gyűlésükből.1) Macskási és Sámsondi még szeptemberben is Bécsben voltak,1 2) s végül is csak üres biztatásokkal jöttek el.

Úgy látszik, hogy Teleki és társai hamar megelégelték a Schneidau barátságát, mert még Erdély határán elváltak tőle. Kucsuk basa közeledésének hírére Torda mellé a Keresztes mezőre húzódott, mialatt Schneidau bevonult Kolozsvárra, majd visszahátrált Magyarország felé s a Szamos melletti Szilszeg mellett ütött tábort.3)

Teleki és társai buzgósága mindamellett, hogy a fegyveres beavatkozáshoz fűzött minden reményök meghiúsult, nem csökkent. Kísérletet tettek az ellenök hozott szigorú articulus eltörlésére,4) s midőn belátták, hogy nem sikerül, annál nagyobb hévvel láttak munkához. De mit ért, hogy a szerencse újra mosolyogni látszott feléjük, midőn hire járt, hogy császári követek érkeztek Szathmárra, ha mindebből nem lett semmi. Hiába fordultak január 11-én Porcziához, járjon közbe ő felségénél, hogy a kiküldendő követek tárgyalásuk folyamán az ő érdekeikről is gondoskodjanak,5) mindebből nem lett semmi. Hasztalan tartotta vissza azután Teleki Kővár vidékét a meghódolástól,6) hiába volt társai minden törekvése, a kiábrándulás nem sokáig késett.

1) Érd. Orsz Emi- XIII. 174—180. 11.

2) U- o. 181, 182. 11.

3) Bethlen 1, 357- 1.

•1) A rendek Apafinak Aranyos-Medgyes, decz- 17- Gr- Kemény I. Érd- tört. er. lev- XII. k.

5) Érd- Orsz- Emi. XIII. 198. 1.

6) U. o. 199. 1-