Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1901
40 Régenben. Két rossz előtt állottak a rendek: vagy ismét elismerik Barcsayt, a mikor attól tarthattak, hogy az ország többi része is Várad sorsára jut, vagy Kemény megválasztása által, ki határozottan németpárti volt, a török boszuját hívják fel magok ellen, ügy kívántak tehát segíteni a dolgon, hogy Barcsay ellátására tisztességes uradalmakat adtak, Kemény Jánost pedig 1661. január 1-én fejedelemnek választották meg.1) Kemény tehát Erdély fejedelme lön, harczosa egy olyan politikának, melynek követésére még nem jött el az idő. Hiszen azon török hatalom, mely meg tudott buktatni egy, hősiesen több évig ellenálló Rákóczyt, még nem gyöngült cl annyira, hogy ennek hasonló szellemű utódát leverni ne tudta volna akkor is, midőn háta mögött a német állott. Nem csoda, mert a bécsi udvar még nem érett meg kellőképen arra, hogy Erdélynek a török hatalma alóli felszabadítására határozott segítséget adjon. Az uj fejedelem csakhamar világos jeleit adta annak, hogy egyáltalában nem kell a török barátság. Még az országgyűlés tartama alatt Bánffy Dénest és Kászoni Mártont Bécsbe küldő a rendek beleegyezésével, hogy utána nézzenek, mi módon volna leghajlandóbb a császár Erdély megsegélésöre.1 2) Az udvarnál egyelőre a várak elfoglalását kívánták, a mi végre sikerült is a fejedelemnek.3 *) A török eleinte csendesen viselte magát, mint a tenger, mielőtt a vihar felkorbácsolja hullámait; megelégedett azzal, hogy a Várad körüli kastélyokat, falvakat, valamint erősségeket (Szentjób, Solyomkő, Papmező) elfoglalta.1) Sőt úgy tett, mintha szándékában volna Kemény elismerése, mert Szász-Régenbe, majd Radnótiira követeket küldött Keményhez azon hírrel, hogy menjen Temesvárra a fejedelemség jelvényeinek Ali basától való átvétele végett.5) Úgy látszik, hogy Teleki, mint a fejedelem belső embere, épen ebben 1) Bethlen I. 215, 216. 11. — Szalárdi 598—600. 11. 2) Bethlen I. 217. 1. — Tört. Tár. VI. k. 93 1. — Szalárdi 607. 1. 3) Bethlen I. 207. 1. 1) Szalárdi 605, 606. 115) Bethlen I- 222, 223- 11.
