Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1901
teleli, fokozta szerető feleségének a részvéte, meleg érdeklődése s annak olykor keserű gyümölcseit megédesítette a gyöngéd házi asszony. II. Teleki s a többi, a fejedelem kíséretében levő urak aug. 8-án értek Ecsedre, — mindnyájan szomorúan, elcsüggedve, kiki sietett haza, hogy övéit megörvendeztesse s vigasztalja azokat, kik fogságba került apáikat, testvéreiket, rokonaikat siratták. Telekit hivatala és személyes vonzalma a mélyen levert fejedelemhez csatolták; ott maradt mellette, hogy segedelmére legyen hűséges szolgálatával abban a ti- táni harczban, melyet a fejedelem annyi önfeláldozással és hősiességgel folytatott. Nem czélunk s nem is tartozik feladatunk körébe, hogy e küzdelem részleteit ismertessük, csupán annyira terjeszkedünk ki tárgyalásunk folyamán, a menynyire a szükség kívánja. Még jó formán meg sem pihent ide haza Rákóczy, midőif aug. 21-re gyűlésbe hívta össze az ország rendéit Szamosujvárra. A fejedelemnek nem volt elég a lengyel hadjáratok alkalmával szerzett szomorú tapasztalatok egész sora, hanem most azt is kelle látnia, hogy a rendek egy része elhidegült tőle.1) E körülmény épen a porta malmára hajtotta a vizet. Hiszen itt a szegény fejedelem feje fölött már régen pálczát törtek, csak a kedvező pillanatot várták, hogy fejére zúdítsanak ezernyi bajt. Eddig is egymást érték a basák és a tatár khán levelei, melyek a fejedelem letételét sürgették ; most megjött a szigorú szultáni fermán is. Mit tehetett Rákóczy ? Nemzete jórészt elfordult tőle, a szultán pedig, ki Erdély sorsa felett mindig szeretett rendelkezni, letevését parancsolta. Engedett tehát a körülmények kényszerítő hatalmának ; az október 27-i gyulafehérvári országgyűlésen lemondott a fejedelemségről. A rendek oly feltétel alatt fogadták el lemondását, hogy visz- szahelyezése ügyében minden lehetőt elkövetnek a portán s az uj fejedelmet is azon kikötéssel választják meg, hogy a porta megengesztelődése esetén Rákóczy javára lemondani 1) Szalárdi 331—338 11. — Szilágyi S, 198, 199. 11.
