Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1901
10 ben szellemi kiképzéséről gondoskodhatott. Ezek egyike volt a Keresztury Pál magán iskolája, az u. n. „aulica collegium“, melynek azonban nem volt tanítványa Teleki, a mint ez Bethlen Miklósnak egy éles, de mindenesetre igazságtalan czélzásából kitűnik.1) A másik tanintézet a Bethlen Gábortól pazar bőkezűséggel alapított „collegium Bethlenianum“ volt, a hol minden valószínűség szerint Teleki Mihály ista- nnlhatott. Ezen iskola nyilván ellentétben állott a Keresz- turyéval, ez világias szellemű, az pedig szigorú, zárkozott s némileg népszerűtlen, bár híres férfiak tanitának is benne. A tanulók száma sem volt annyi, mint a Kereszturyéban, hol — úgy látszik — a gazdag főurak gyermekei tanultak, mig amott a kevésbé vagyonosokéi. A Bethlenféle collegium népszerűtlenségét jórészt az idegen tanárok okozták, részint idegen nyelvűk, részint saját- szerű viseletűk miatt. Pedig a negyvenes években ugyancsak tudós tanárok tanítottak itt s bár a tanítványok leginkább egyháziak lőnek, feltehetjük, hogy Teleki is legalább pár évig itt tanult. A nagynevű tanárok elseje Bisterfeld, a híres természettudós, ki a mathematikát és természettant tanította. Megemlítést érdemel még Piscator hittantanár, továbbá 1648. utáni utóda Crispin János, azután 1653. óta Basire Izsák és Apáczai Cseri János1 2) A mennyire Altstedt- nek 1620-ban kiadott „Cnrsns philosophici encyclopaedia“ ez. müve mutatja, ebben a collegiumban több-kevesebb mértékben a tudomány minden ágát tanították.3) Nem czélunk e helyen az egyes tudományszakok akkori tanítás módjáról szólani, de megengedve, hogy újabb kutatások nem döntik meg azon feltevést, hogy Teleki csakugyan itt tanult, legalább pár szóban meg kell említenünk a főbb tantárgyakat. A theologia most is a Melanchtonféle exegesis alapján állott, csupán a vitázó részszel (polemica) bővült meg. Ezenkívül tanították a bölcsészet három részét: a bölcsészeti előisme1) Bethlen Miklós Önéletírása (Szalay L. Magy. Tort. Emi II. k ) 225. 1. 2) Bethlen M. 23S,, 239. 11. — P. Szatlimáry Károly, A gyulafehérvár—nagyenyedi Bethlen -főtanoda története Nagy-Enyed, 1868. 38., 39., 47. 11. 3) P. Szathmáry K. 38. 1.
