Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1900
18 és öntudatlanul belopódzik fogékony szivébe a Icötelességérzet szelleme. Eljön az iskolába s itt folytonos munkát látván jellemének ez a vonása megjegecedik. Az ilyen gyermekekből lesznek a kötelességtudó, munkájokban gyönyörűséget találó honpolgárok. Ha a gyermek látja, hogy mikor jó, szeretetteljes jutalmazásban részesül, mikor gonosz megfelelő fenyítésben a szülők részéről is, tanár részéről is, megalkotja lelkében az erkölcsi jó és rossz közötti külömbséget, természetes vonzódást érez a jó iránt, ellenszenvet a rossz iránt és megalkotja az Ítéletet: a jó jutalmat, a rossz büntetést érdemel s igy megalakul lelkében az igazságszeretet szelleme. Ha azonban kényére-kedvére tehet bármit büntetés nélkül, csekély lesz az igazságszeretete is. Ha látja a gyermek, hogy szülői mindent úgy mond- nak el, a mint történt és úgy cselekesznek, s ha látja, hogy az iskolában a tanár se ferdít el semmit, megalakul benne az őszinteség szelleme. Erre nagy súlyt kell fektetni. Az őszinteség hiányának forrásaa rendezetlen önszeretet, melyet, ha idejekorán el nem folytunk önzéssé fajul. Se a tanár, se a szülő ki ne ejtsen a tanuló előtt egyetlen hazug szót, még tréfából se. Ha a fiút hazugságon kapják, meg kell szégyeniteni s rögtön felvilágosítani a hazugság rut és nevetséges voltáról, hiszen a hazugot amúgy is hamarább utói érik, mint a sánta ebet. Egy-egy tündöklő példával mutassuk be, hogy a tiszteletnek mily ragyogó sugárkévéje veszi körül azokat a nagy lelkeket, kik életök minden percében őszinték és igazak voltak. Solon őszinte volt Krözussal szemben, Talleyrand még a nagy rettegett Napóleonnak is megmerte mondani az igazat, a dicső nagy kancellár, Morus Tamás jól tudta, hogy vérével, életével fog lakolni, de azért megmerte mondani VIII. Henriknek, hogy léha, erkölcstelen uralkodó. Az iskolában lépten-nyomon figyelmeztetjük a tanulót illedelmes beszédre és viselkedésre. Az iskolában a tanártól illetlen szót sohasem hall, mi az oka mégis annak, hogy a tanár akárhányszor nem sejtett pillanatban meglepve őket arcpiritó illetlenségeket tapasztalt. Ismétlem, a tanár részéről ilyet sohasem hallott, tehát az iskola falain kivül kell
