Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1899

egy böcsösebb népi szellem világot, népdalt, vagy balladát hozott napfényre, — Írja ö maga, — mintha az Énekek- Eneke koronás szerzőjének szava zendiilt volna meg lelkemben: Az én szerelmesemnek szavát hallom, imhol jön ő sietvén, im ez hegyeken vigadozván, im ez halmokon“ (Cant 2, 8). Szerelmesének összegyűjtött, zengő szavait 1863-ban adta ki „Vadrózsák“ címen. „Mint hajdan az égő csipkebokorból a választott nép istenének szózata hangozzék e szerény vadrózsabokorból is a magyar hongeniusz szava“. És hangzott is. Bűbájos ének, epedő dal, tündérszép mese. A könyv hat részből áll. Az első részt balladák, dalok és rokonneműek alkotják. Ebben van a „Kádár Kata“ ballada két változata, „Bátori Boldizsár“, „Bodrogi Ferencné“ a pótlékban „Kömives Kelemenné“ és „Budai Ilona“. Ezek udvarhelyszékiek.

Nóta Oláh Péterről, Nóta Balog Józsiról, Julia szép leány, nehány gyermek és játékversike és 300 dal.

A második szakaszba a háromszéki és erdővidéki termékeket sorozta. E szakasz szegényebb az előbbinél, mert mindössze 80 darabból áll. A inaroszékiek csoportjában egyetlen ballada van (Barcsai) a többi dal.

Következik a „Vegyesek“ című szakasz. Az ebben foglalt költeményeket nem lehetett vidék szerint osztályozni. Ebben van az általánosan ismert, sajátságos vers, mely igy kezdődik: A minap hogy haza mentem, ott vala látom, egy nehány ló megnyergelve egy, kettő, három“ és a „Leánynéző“ című népmonda.

A Il-ik szakasz táncszókat, III-ik találós meséket tartalmaz, ugyancsak vidékek szerint csoportosítva. A IV-ik szakaszban népsajátosságokkal, az V-ikben népmessékkel találkozunk.

Kriza mesegyűjteménye igen érdekes. Eredeti székelyes meseszövés, tiszta stil, naiv felfogás uralkodik azokban, a gyűjtő nem tóid, nem cifráz, szóval az Arany János felállította követelmények nagyon is meg vannak ő benne. Gyulai már akkor ismerte e gyűjteményt, a mikor még kézirat volt, s nagyban kiemelte gazdaságát, választékosságát és hűségét. Kivált hűség dolgában messzi túl szárnyalta Merényit. E mesék Háromszék és Udvarhely vidékeiről valók. Igazi