Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1899

A hármas szám, főleg a népmesékben uralkodik. Ott rendesen három király, három testvér szerepel, a jót, a sze­rencsét mindig a legkisebb, a harmadik képviseli. Réz, ezüst és arany várral, hármas ajtókkal találkozunk; a népmese hőse rendesen három munkát végez, melyek leghatalmasabbika a harmadik. A mesebeli tréfás embernek három a kívánsága : soha kinem fogyó pipa, egy tucat nyerő kártya s egy mindent magába foglaló zsák. A nép humora szerint leg­szebb a magyar hármas muzsika: a káposzta rotyogása, a pipa szortyogása és a kulacs kotyogása. A hármas számnak a többi fölött való kiválóságát közmondásaink is hirdetik. Három a magyar igazság, három az Isten igaza. Harmadik esze jó a magyarnak. Három a tánc halálig kivilágos virradtig. A hármas számnak van babonás jelentősége is. Bizonyságul szolgál a Ráadó és Anyicska meséje. Mikor hazulról megszöknek Anyicska háromszor az asztalra köp, s majd később ezek szólnak helyette mostohájuk hivó szavára. A népdalokban is gyakori a hármas szám. „Kis Komárom, Nagy Komárom De szép leány ez a három“. „Én is oda való vagyok A hol az a három csillag ragyog“. Egyáltalában a hármas szám a befejezettség és töké­letesség száma. Régi népszokásra emlékeztet a törttel megtoldott hár­mas szám. „Három alma meg egy fél Kérettelek nem jöttél“. A hármas néha a négyessel van szoros kapcsolatban. „Három fehér galamb húzza a nagy harangot Úgy temetik a negyedik galambot“. Az ötös és hatos szám ritkább. A legény panaszkodik, hogy lájbijában kevés az ötforintos. A hatos a gazdagságra, előkelőségre emlékeztető szám, hisz fökép a hat lovas hintó jelölésére, vagy vár építésére vonatkozik.

Next

/
Thumbnails
Contents