Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1899

22

Világosan beszél Erdélyi János gyűjteményének Il ik kötete, melyben 545 dal között mindössze 7 darab van a székely népköltészetből s még e hét sem mind hiteles. Nagy magyar Alföldünknek és hazánk akárhány más vidékének olyan a természeti fekvése, hogy nagyon is ki van téve az ellenség dúlásának. A történelem tanúsága szerint sok vihar vonult át rajta, sok vér festette pirosra áldott földjét, sokat vesztett anyagi, de még tán többet szellemi kincseiből. Idegen elemek vegyültek a tiszta magyar nyelv közé, idegen elemek lopóztak be orozva a magyar népköltészet tiszta szentélyébe.

Egészen más a természeti fekvése a mi szőkébb hazánknak Erdélynek. Köröskörül hatalmas havasok zárják el az utat az ellenség elől, s a fölötte tomboló viharok nem árthattak oly nagyon a székelység szellemi kincseinek. Idegen elem kevés szivárgott be közéje. Az irodalmi központtól távol, önmagára vala utalva szellemi táplálék dolgában. Idejárul még a székely nép közlékeny dalos természete. Mindezek az okok eléggé megfejtik a székely népköltészet gazdaságát.

Tudjuk, hogy a ballada hazája a hideg, komor, havas, észak.

Erdélyben is van valami fenséges, hideg zordonság. Talán épen e természeti fekvése magyarázta meg népballada költészetének gazdagságát, szemben az Alföldnek e tekintetben való szegényes voltával.

S e dús kincsnek felkutatására vállalkozott Kriza János.

Már jó régen 1843-ban hozzá fogott a gyűjtéshez, s felszólitotta az érdeklődőket, hogy gyűjtögessék szorgalmasan a székely nép szellemi kincseit, miket ő majdan „Vadrózsa“ címen ki fog adni.

Csak egy árva bimbócska vala az, a mi egybe gyűlt. Jó sokáig kelle várnia mig kinyílt, jó sokáig kellett Elizának is gyűjtögetni.

Összekutatta a székelységnek minden zegét-zugát. S kutatott lelkesedéssel, fáradhatatlanul, egyenkint, szemen- kint valameddig ez apró szemekből dús kincsesház leve. Húsz évig szünet nélkül kutatót, levélben sürgette s irányozta mindig társait, kik között Gálfi Sándor és Kis Mihály valónak legbuzgóbb segítői. „Minden felfedezésre, mely egy-