Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1898

— 8 —

A birtoktulajdonjog és az adómentesség sarkalatos kiváltságok mellett két kiváló kötelessége volt a székely- ségnek, u. m. a katonáskodás és az ökörsütés.

A székelység mind a három rendje köteles volt katonáskodni. Már a Zsigmond honvédelmi szabályzatában a székely ispán 2 bandériumot, a székelyek és szászok együtt # 4000 harczost állítanak ki.1) Mátyás király 1463-ban úgy szabályozta, hogy háború idején a székelységnek 2/3-a kel ♦ fel ősi szokás szerint, 73-a pedig hon marad. A felültetés véres kard körülhordozásával vagy szükség esetén tüzhal- mok felgyújtásával történik.2) II. Ulászló 1499-iki oklevele szerint, midőn a király személyesen visel háborút Moldva felé, a lovasok és gyalogok személy szerint felkelnek s a határon túl 15 napig saját költségükön harczolnak. Ha a hadjáratot a király helyettese vezeti, akkor fele kel fel.

Ha a király maga harczol Havasalföld felé, akkkor az egész székelység fele kel fel, ha helyettese 1/s-e. Ha nyugat felé foly a háború s a király is ott van, minden 10 után, ha a helyettese, minden 20 után küldenek 1—1 zsoldost s ezenfelül minden szék gondoskodik egy kapitányról.

A főnép a maga jobbágyaival, valamint a szegények, kiknek 3 frt érő ingó vagyonuk nincs, továbbá a városok csak akkor ültek fel, midőn az ellenség az erdélyi részeket támadta meg.3) *

Verancsics szerint a hadra kelt székelység száma leszámítva a tűzhely védelmére hon maradókat, 30,000 főre ment. Nagyrészük lovas, kik nem annyira felszerelésükkel és fegyverükkel tűnnek ki, mint inkább személyes bátorságukkal. A csatát korán szeretik elkezdeni.4)

A főnép nemcsak fejenkint kelt fel, hanem vagyona arányban harczosokat is- állított. A lófők és a gyalogok személy szerint táborba szálltak.

•) Székely Oklevóltár I. 126. 1.

s) U. o. I. 198. 1.

») U. o. III. 138-145. 11.

4) Mon. Hung. Hist. II. 144—146. 11. Ováry Lipót. A m. tud. fikad. tört. bizott. oklevél másolatai II. füzet 89. 1.