Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1896

Ezen irány legteljesebben báró Apor Péternél nyilatkozik meg. Maga kifejezi, mi indította munkájának megírására.1) „Oka penig — úgy mond — ezen Írásomnak az, hogy mivel ab anno 1687 az, mely esztendőben az német legelsőbben bejőve, azoltától fogva látom minden esztendőben új új mód avagy, mint az német mondja, Náj módi vagyon, úgy hogy mentői inkább szegényedünk, annál nagyobb titulusra, és czifrább paszomántos köntösökre vágyunk és már az atyáink szokott eledelit meg sem ehetjük, ha csak német szakácsunk nincsen és külömbnél külömb- féle drága étkeket nem főz ; hogy azért azon időbeli bécsi szokás, az melyben az mint másutt is iráni, más munkában, midőn erat pingvissimus vitulus et rarissimus titulus, ma- radváinknál épen feledékenységben ne menjen, az mi kevés eszembe jut, leírom.“

E „mostani kevély, czifra, felfordult“ állapotban jól esett Apornak, hogy a múlt idő képét mutassa meg kortársainak s méltán Írhatta oda müve jeligéjéül: „Et haec meminisse juvabit“.2) Igaz, hogy kortársai nem értették meg akkor, de a nemznt 54 év múlva fényesen bebizonyította, hogy a nemzeti érzés és a nemzeti szokások, erkölcsök egymástól el nem választhatók. Az idő tehát, habár későcs- kén, mégis Apornak szolgáltatott igazat.

De megérti és kellőképen méltányolja Apor müvét a mai nemzedék, mely gazdag tanulságokat szerez a múlt emlékeiből, melyeket Apor oly élethűen állított össze. Méltó, hogy e munkát közelebbről megismerjük.

A Metamorphosis Transylvaniae összesen 13 czik- kelyből áll s ezek függelékét képezik a Cserei Mihály Pótlékai és Megjegyzései.

Az első czikkely „Oka ezen Írásnak“ cziinet visel s megmondja röviden a mű czélját, melyet már láttunk.

A második „Az titulusokról“ szól. Szerző kikel a különféle czimek ellen. Szinte jól esik hallanunk kitöréseit, mert szavai nemcsak korára, hanem napjainkra is találnak,

J) Apor munkái 315., 316. 11.

2) Apor munkái 313. 1.