Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1896

— 106

verejtékező képekről,1) hanem azzal vádolja a katholikuso- kat, hogy „fenekestül felforditák“ a diplomát, miután ők eszközölték ki a királynál 1699-ben azon öt pontot, mely a katholikus vallásnak teljes egyenjogot biztosít a többi vallások mellett.2) Bethlen Miklós volt szerinte az, ki a katho- likusok törekvéseit ellensúlyozta, de vesztére, mert „utoljára meg is fizetőnek neki, addig keresőnek praetextust, a mig hálóban nem ejték“.8) Pedig Bethlennek más körülmény okozta bukását, a „Noé galambja“ ez. röpirata, mely Rabutin kezébe szolgáltatta az ősz kanczellárt. Ám Csereinek jól esett, ha e bukás okait is a katolikusokban kereshette. Még tovább megy, midőn a „külső politia“ romlását is nekik tulajdonítja. Ez arra vonatkozik, hogy Szász János szebeni királybíró kieszközölte az udvarnál, hogy a magyarok a szász városokban ne vásárolhassanak birtokot. Cserei úgy okoskodott, hogy mivel az előbbi országgyűlésen, hol az emlitett 5 pont előkerült, Szász János a szászokkal együtt a katholikusok partjára állott, most pedig a szászok kiváltságot nyertek, ez csak a katholikusok segedelmével történhetett.4)

De e túlzás még a nagyműveltségű gr. Bethlen Miklósnál is feltalálható. 0 sokszoros összeütközésben volt gr. Apor Istvánnal, ki a katholikusok ügyének legbuzgóbb védelmezője volt. E miatt nem valami kíméletesen szól a katholikusokról s hogy csak egyet említsünk, 1696-ban is azért fogadta el a grófi czimet, hogy a katholikusokkal szemben nagyobb erőt fejthessen ki.5)

íme Cserei, sőt még Bethlen is kevósbbé tudják megőrizni higgadtságukat a más vallásuak iránt. De Apor sohasem ragadja meg a kíméletlenséget, hogy az indulat szavaiban öntse ki a hazafi fájdalmát, azt, mely az ország nyomorúsága miatt nem válogatta a kifejezéseket azokkal szemben, kiket a szerencsétlen helyzet okozóinak tartott.

4) Históriája 255, 256. 11.

2) U. o. 284—286. 11.

3) U. o. 292. 1.

4) U. o. 292, 293. 11.

5j Önéletírása II. 153, 154. 11.