Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1895
Sorban a lelkész! teendőkre vonatkoztak, mindazonáltal a népoktatást is tevékenységük körébe vonták s a szerzetes házaik mellé felállított elemi iskolák fejlesztésére kiváló gondot fordítottak. Mig Fejéregyházán, Mik- házán, Nyújtódon az elemi oktatás mellett maradtak, már Csik-Somlyón és a kantai háznál a grammatikai és humanior osztályokat is behozták. A felállított humaniórák benépesítésére befolyt azon körülmény is, hogy ifjúságunk ezen időtájt kiszorult az eddig szívesen látogatott távoli felsőbb iskolákból. Lupulus Vazul moldvai vajda, görög katholikus létére is előzékenységgel viseltetett a rom. katholikusok iránt; jóindulatát az által is iparkodott kitüntetni, hogy Galoczon és Szucsaván, Moldvában és Bukovinában a katholikusoknak templomot emelt, Jassiban pedig gymnasiumot épített, melyet 1650 körül nyitott meg. Az erdélyi, különösen a székely katholikus ifjúság tömegesen látogatta a latin clas- sicus tanulmányoknak szentelt emez iskolát, azonban II. Rákóczi György, 1654-ben Moldvába betörvén, Vazult méltóságától megfosztotta, és vele Moldvának ezen fényes intézete is megszűnt. Érzékeny veszteség volt ez a tanulmányokra törekvő székely ifjúkra, különösen Csikszekre, mely már régibb időben, a milkovai püspökséghez tartozván, élénk viszonyban volt Moldvával, mit még ápoltak a csiksomlyói szent ferenezrendi szerzetesek összeköttetései is az ottani szerzetesekkel. E tiszta katholikus székely széket a protestáns fejedelmek türelmetlen vallási zaklatásai és jogcsorbitásra való törekvései az akkor még román chauvinismust nem ismerő keleti szomszéddal szemben a jó viszony fenntartására utalták. A keleti iskolától megfosztott székely katholikusok közül azon kevés tanuló, kiknek hajlamuk mellett elég anyagi tehetségük is volt a magasabb tanulmányokra, miután már az 1642-től keletkezett erdélyi országos törvények a külföldre mehetés szabadságát tanulmányok czél- jából biztosittották, vagy Magyarország katholikus iskoláit kereste fel, vagy Lengyelországba ment. A jezsuiták, kiknek Erdélyben virágzó iskoláik voltak, 1653-ban kifizetvén, az iskolák protestáns kezekben maradtak és igy azon katholikus ifjak, kik szerény anyagi viszonyaik miatt külföldre nem mehettek, vagy otthon maradtak a művelődés hátrányára, vagy az erdélyi protestáns iskolákat keresték fel a katholicismusnak nem csekély kárára. Ezen körülmények a csiksomlyói iskola fejlesztéséhez nagyban hozzá járultak. Minthogy a Csik-Somlyón megtelepedett szerzetesek tevékenysége a távoli környezetre is kiterjedt, kezdetben a teendők sokaságához mért kevés számú szerzetes alig volt képes a missioja szerinti vallásos ténykedéseket mind elvégezni s igy az oktatásra kevés ideje maradt, a miért világi magistereket alkalmaztak, kiket azonban ők muguk képeztek ki és a tanitás menetére is gondosan felügyeltek. Ezen magisterek a szerzet házában laktak és később közülök többen a szerzetes rendbe be is léptek.
