Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1895
— 375 — mindenható Isten kegyelme életemet meghosszabbítva, valamely összegnek hozzácsatolása által máskép nem intézkedem.“ A nagylelkű hagyományozó halála után a püspök kiküldötte Tamási József és Erőss Sándor kanonokokat a végrendeletnek végrehajtására, kik 1836. decz. 16-án következő jelentést teszik a püspöknek: „Excellencziád f. é. január 10-én 9. sz. a. tett kegyes rendeleté értelmében, hogy néhai Orosz Mihály kanonoknak egy rokon, vagy ha ez nem lenne, más gyergyói tanulónak a csiksom- lyói vagy kolozsvári seminariumban leendő ellátására tett alapítványa a hagyatékból kiszakittassék, köteles tisztelettel intézkedtünk és pedig olyformán: hogy mindkét seminariumban állandó alapítvány maradjon, a hagyományozott 2000 írthoz Exccllen- cziád rendeletére az alapitó szándéka szerint is a végrendelet kivonata értelmében még egy ezer frtot csatoltunk, hogy ez a magas gubernium utján a nyilvános alaphoz csatoltassék, kik midőn a pénzutalványról legmélyebb tisztelettel nyugtát kérünk, szent kezeinek esókolása mellett öröklünk stb.“ Ezen összegből 1500 frt, későbbi pénznem szerint 600 frt a csik- somlyói seminarium számára hagyatott, a másik fele a kolozsvári semi- narium alapítványaihoz csatoltatott. 20. Bálint Ignácz és neje Bors Juliánná alapítványai. Csik-Szentgyörgyi Bálint Ignácz, volt huszárkapitány, született 1769-ben Bálint Pál és Tompos Lucia szülőktől — és neje Bors Juliánná több templom épitéséro és felékesítésére, a szegények felsegélésére gazdag adományokkal járultak. Páratlan jótékonyságuk kiterjedt a tanuló- iljuság nevelésére is. A házaspár közös alapítványán kívül van még egy külön alapítványa is a már özvegy kapitánynénak. A guberniumhoz felterjesztett alapítvány szövege: Felséges királyi Főkormáyszék! Fékünk nagy kegyelmű jó uraink ! Életem zsengéjét a szelid tudományok megszerzésére szentelvén, a csikomlyói tanodában kezdtem és a kolozsvári kir. lyceum- ban végeztem; meglett korszakomat Mávorsnak édes hazám és nemzetem védelmére szenteltem. Jelenben a csatasikon szerzett érdemeimnek terebélyes ágai alatt nyugvó lovag százados, nőmmel már az élet estéjén állván, minek előtte a szegényekről és templomokról értékünk szerént gondoskodtunk, a haza oltárára is egy kis áldozatot takaros életünk és mindennapi iparunk gyümölcséből a csiksomlyói nevelőházban egy ifjúra 500 p. p. frtokot, a kolozsváriban hasonlólag egyre 1000 p. p. r. irtokat tenni a következendő feltételek alatt teljes elszántságunk.
