Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1895
— 318 -adnák. Actum Csik-Sz.-Király in aedibus Spect. Domini Michaelis Bors, die 17. Febr. 1729. Michael Lukács Az ifjúságnak és tudománynak nagylelkű barátja három évig élvezte alkotásának örömét. Az 1830-dik év betegséggel köszöntött be; visszatekintve múltjára, ismételte a beteg ágya mellett őrködő szerzetesnek, hogy ha még százannyival birt volna, azt is odaadta volna a szent czélra. Midőn a halállal vívódott, megszólította az ápoló szerzetest: kik azon ifjak, kik betegágyait körűlállják ? mire az felelt: hogy főtiszte- lendőséged finöveldéje növendékei; erre ő (habár csakis ápolója volt ott) imát, áldást rebegett rájuk, azután felsohajtott: vivant, vivant! és az Urnák visszaadta lelkét, 1830. január 17-én. Hült tetemei kívánsága szerint a szentferenezrendi zárda sírboltjába temettettek el, az általa még életében készíttetett sírkő a kászoni templom kerítésébe van befalazva, saját domborművű arczképével, mely síremléknek végrendelete értelmében Csik-Somlyón sírját kellett volna jelölnie. Lukács Mihály összes ingó és ingatlan vagyonából álló hagyatékának értéke a 10.000 magyar forintot meghaladta, mégis a még Lukács Mihály életében a gondnokságra meghivott csikszentkirályi Bors Mihály administrator 6000 írtról számolt el, „a többiről — mint az egykorú történetiró szerzetes megjegyzi — csak Isten tud és az, kinek hűségére a boldogult alapitó vagyonát bízta, mert nekünk ferenezrendieknek nem volt szabad az ügybe beleszólani, valamint hogy ezt nem is követeltük“. A szent-mártoni, csekefalvi és kozmási fekvőségek az alapitó halála után eladattak és Csik-Somlyón az iskola mellett levő telek finüveldónek megvásároltatott, a pénz egy részével fekvő birtokot zálogosítottak a finöveldének, más részét kamatra adták. A kamatoztatás sok kellemetlenséggel járt, mert némely esetben nem csak a kamatot, hanem még a tőkét sem lehetett megkapni. Pater Veress a finövelde regense kérte (1738), hogy a szék a provizort adja 4. évre alcsikból, a következő 4 évre felcsikból, váltakozva; mire szárhegyi gróf Lázár Ferencz Csik-Gyergyó és Kászoa főkirály bírája ezt válaszolja (1738.) „Ez nem helytelen kévánság, nem is haszontalan, kiváltképen a két csiknak kezeügyiben lévén. Azért most már Nemes Alcsik adgyon vagy bocsásson egy arra való Személyt, a kit a Páterek is tanálnak, a ki négy esztendeig supportálya azon szolgálatot azután megint négy esztendeig Felesik adjon és igy consequenter folyón.“ Áljon itt még a seminariumi administratorok és provisorok sor rendje.
