Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1895

259

5. Csupán azon javítási módozatoknak van helyük az előadás órái alatt, melyek intés, megszólítás vagy rendreutasítással rövid utón elintézhetek, azonban a melyek hosszabb időt, esetleg vizsgálatot vagy tanú kihallgatást igényelnek, előadás idején kivül inté- zendők el.

0. A vétkesek és hibák különböző volta szerint különböző, és nem mindenütt ugyanazon módon használható eszközöket kell alkalmazni. Szigorúbban kell eljárni azokkal szemben, kik rossz akaratból, mint a kik gyermeki könnyelműségből, vagy ifjú hevességből hibáznak. A kihágások egyikét nyilvánosan, a másikat magánosán kell büntetni. Az erkölcsi vétségek, melyek csak az elkövetőnek ártanak, magánosán az igazgató vagy felügyelő Ítélete szerint, az osztálytanár jelenlétében, ki azt jegyzőkönyvre veszi, — bűntetteinek. A kolompos, kinek vétsége erkölcsi mételyt terjeszt, az iskolából kizárandó, annál inkább a nevelő házból. Továbbá megbizatnak az igazgatók, felügyelők és tanárok, hogy oly szellemben vezessék a rájuk bizott ifjúságot, miszerint ez az erény gyakorlatának tiszteletben tartásához szokva, nem a büntetéstől való félelemmel, hanem az erénynek önkéntes követése által vezettetve, szelidebb eszközökkel is a kötelesség teljesítésében fenntartható legyen.“

Ezen fegyelmezési rendszer habár az eddigiekkel szemben jóval humánusabb volt, mégis jónak látta az erdélyi püspök Kovács Miklós a guberniumot oly irányban megkeresni, hogy a testi büntetés, főleg a felsőbb osztályokban csak gyéren, mérséklettel és discretióval történjék, mindazonáltal egészen ne töröltessék el, azonban a gubernium hivatkozással arra, hogy az ifjúság fegyelmezésének a fennidézett gubernialis rendelettel elég van téve, arra utalt, hogy ehez jövőre is szigorúan kell ragaszkodni.

4. A középtanodai rendtartás 13. pontja értelmében a helyi viszonyoknak megfelelően szerkesztett és a felsőbb tanhatóság által 1867-ben helybenhagyott rend- és fegyelmi szabályok.

I: A fegyelemről általában.

1. §. A középtanoda tevékenységét oly ifjak kiképzésének szentelvén, kik mint az egyház és haza reményei, későbbi korukban tágasabb körben lesznek hivatva működni: szükséges, hogy ne csak a tudományokban haladjanak, hanem tiszta katholikus szellemben hiterköl- csileg is neveltessenek. (V. ö 1869-ki Gymnasiumi Rendtartás 64. §.)

17*