Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1895

— 248 —

X. Törvény. A háziakkal vagy bárki másokkal, valamint egymás- között (nehogy iskolánknak szégyenére váljék) birkózni ne merészeljenek. Mégkevésbbé szabad verekedni vagy fegyvert fogni, hanem, ha valami módon másoktól megsértettek, azt hűségesen mondják meg osztályfőnökeiknek, kiknek kütelességök lesz a maga helyén és idején e bajt orvosolni. Azért senkinek sem szabad magával fegyvert hordania, vagy azt osztályfőnöke világos engedélye nélkül szállásán tartani korbácsbüntetés terhe alatt, senki ne merészelje. Ezt a büntetést az is kapja, a ki másokat akár fegyverrel, akár másképen fenyeget.

XI. Törvény. Továbbá igyekeznek mások előtt úgy a tudományokban, mint az erkölcsben példával tündökölni, a miért is, ha valaki az előirt keresztény törvények szabványai szerint élni nem akarna, mint esküszegő, hazug, alattomos besúgó, káromló stb. azt, mintegy beteg juhot az egészséges nyájból ki, kell küszöbölni. Ki pedig egészen az iskolai év végéig nem tart ki, (hasonlóképen az, a ki későn a tanitás megkezdése után jő az iskolába) attól a felsőbb osztályba való fellépésre szükséges érdemjegy tagadtassék meg. A miért is az elmaradás ideje és oka mindegyiknél pontosan feljegyzendő.

XII. Törvény. Határoztatik, hogy ha bárki erkölcstelen könyvet kiadni,’ vagy bármely módon ehez járulni merészelne, azonnal és közvetlenül az egész iskola előtt csapassék meg s zárassák ki, nehogy ez a bűn, mely a világi hatóság előtt főben járó pert képez, az iskolában büntetlenül maradjon. Azért tovább meghagyatik, hogy a kézirat azonosságának megállapítására (ha netán valamely eset felmerülne) tartassák vissza mindenik tanulónak egyik vagy másik iskolai stúdiuma, mely lehet akár latinul, akár magyarul Írva.

XIII. Törvény. Ha valakit, bár csekély dolognak lopásán rajtakaptak, az először szigorúan vesszőztessék vagy korbácsoltassék meg. Erről a gonoszságról, melyet a természet, isteni és emberi törvény tilt, az iskolában hallani nem csekély mértékben borzasztó. Miért is az ilyen, nehogy nálunk megromolva másoknak is kárt okozzon, mindenáron az iskolából kizárandó. Ugyanez történjék az engedetlenekkel, makacsokkal, ellenszegülőkkel, ha egyszer-máskor megbüntetve; nem javulnak.

XIV. Törvény. Ha bárki is észrevette, látta vagy halottá valamely tanulónak feslett erkölcsét vagy akár milyen más hibáját, — akár a szálláson, akár egyebütt, — vagy hogy, az a törvényeket megsértette, tartozik a dolgot az osztályfőnöknél bejelenteni; másképen ha kiderülne, hogy társának hibáját tudta és nem jelentette be, hasonlóképpen büntettessék, mint a bűnös maga. Végre, minthogy tapasztalásból tudjuk, hogy a legnagyobb zavarokat és helyre nem hozható károkat a kolom- posok, félrevezetők és megrontók okozzák a tanuló ifjúságban, azért, hogy ezen felette ártalmas betegség korán orvosoltassék, elhatároztatik és a legpontosabban betartatni rendeltetik, hogy mindenki, a ki efféle