Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1895

Nagyböjt kezdetén a rhetorok termében szent gyakorlatot tartottak, ugyanily szent gyakorlatot tartottak nagyböjt elejétől egész pünkösdig minden csütörtökön délután 3—4 óráig.

Az iskola minden osztályának külön védőszentje volt; igy a rhetorok védőszentje szűz szent Katalin mártír, a poétáké páduai szent Antal, a középső osztályé szent Bonaventura püspök, a kisebb osztályoké szent Gergely pápa. Ezen ünnepeket ugyanazon szertartásokkal ülték meg, mint Mária ünnepeit, azon különbséggel, hogy labarumot és gyertyát nem vittek, hanem a templomba menve, az illető osztály előtt vitték védszentjének szobrát vagy képét. Az egyes osztályok védszentjük ünnepén a „Mária Társulat“ ruháinak használatáért 29 dénárt fizettek. Az osztályok védszentjeinek ünnepein az előadások szüneteltek, mely napokon az ifjúság illedelmes mulatságokat engedett meg magának.

Sztojka Zsigmond 1751-ben az erdélyi püspöki széket elfoglalván, a vallási gyakorlatokra némely megszorításokat hozott be. Többi között e szerzeteseknek megrendelte, hogy a csiksomlyói tanuló ifjúságot régebbi szokás szerint ne vezessék a községen kívüli egyházakba labarum alatt. E szerint eltörültetett a Széphavasra (Csik-Somlyótól mintegy 35 kilométer) tartatni szokott processio; az Udvarhelyre a Jézus kútjához (pro festő Theoforiae) vezetni szokot processio oda módosíttatott, hogy jövőre csak azon években vezettetik a nevezett helyre processio, melyekben a Jézus társasági atyák a csiksomlyói pünkösdi búcsúra vezetik az udvarhelyi gymnasiumi tanulókat. Hasonlóan beszüntettetett Csik-Szent- Györgyre a „Mária menybemenetelé“-hez czimzett kápolnához (15 kilométer távolság), szent Fülöp és Jakab apostolok napján Csik-Rákoson a Bogát-hegyre (10 kilométer távolság), Csik-Szent-Királyon a várkápolnához vezetett processiok. (6 kilométer távolság). A szentkirályi várkápolna vagy a XVI. század elején keletkezett Ur kápolnája, vagy a régóta romokban heverő Vér kápolna.

A XVIII. században általában Canisius kátéján kivül tanulta még a parva schola az „Opusculum Históriáé Biblicae“ 1. és 2. kötetét, a syntaxis a 3. és 4., a humaniórák az 5. és 6. kötetet. Ebből minden hónapban legalább egyszer nyilvános vizsgát kellett tenni.

Mária Terézia a vallástant nem vette fel ugyan a rendes tantárgyak közé (kivéve az 1-ső osztályt, hol heti 2 órában taníttatott), azonban az egész középiskolai oktatás rendszerét a vallás-erkölcsös alapra fektette s az exhortatorok számára kiadott szigorú rendeletéivel az ifjúságnak a vallástan összes elemeibe való bevezetését biztositotta. Erre különösen alkalmas volt az, hogy az éven át előadandó beszédek ciklusát ki kellett dolgozni, mi felülvizsgálat alá is bocsáttatott.

A csiksomlyói gymnasium tanárai közül rendesen kettő katheke- tának volt kinevezve, kiknek egyenkint 6 arany volt a tanulmányi alapból kiutalva; ezen kiutalást esetről esetre kérni kellett. Az exhortatorok