Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1895
hazának nem esekély kárával, hogy ha itt e gymnasiumban a tu. dományokban és erkölcsiségben kiképeztetést nem nyertek volna- A székely szülők szegénysége nem engedi azt, hogy az innen távolabb vidéki gymnasiumokban neveltethessék s taníttathassák gyermekeiket : midőn az itteni iskoláztatás terhe, oly akadályok mellett is. minő a szegénység s több effélék — könnyebben elviselhető. — Sok hasznát vette ezen gymnasiumnak a török iga alatt nyögő szomszéd Moldva fejedelemség is, melynek különösön az egyházi pályán több jeles egyénei vannak, kik a Csik-Somlyói gymnasiumban tanultak. 3-or végre, hogy egyebeket elmellőzzünk, előttünk állanak a történelemben azon nagy férfiai nemzetünknek, kik gyermek és ifjúkori kiképeztetésöket a Csik-Somlyói gymnasiumban nyerték. Innen került ki több püspök s más annyi kitűnő embere az egyháznak, szerzetnek és politikai pályának, kik egykor a most is fennálló nemzet-vallási egységnek dünthetetlen’ oszlopai valának és a különböző életpályákon az egyháznak s hazának felvirágzására annyi üdvös és hasznos szolgálatokat tettek és tesznek. Minek hiteles valóságáról adjuk jelen bizonyitványunkat a két Csik, Gyergyó és Kászonszékek közgyűléséből _ Csik-Várdot- falván, Augusztus 28-án 1749-ben. Kiadta Csik-sz -tamási Boros Ferenc» m. k. Csik-Gyergyó és Kászonszékek főjegyzője. Ezen bizonyítványokból kitetszik, hogy a szerzetes atyák nemcsak lelkészi missioban fáradoztak buzgósággal, hanem egyszersmind a tanítást is lelkesedéssel karolták fel. A rhctorica ás poesissel kiegészített gymnasiumnak megfelelő iskolahelyiséget 1733-ban emelték fából a már régibb iskola épülettől keletre. Az emeletes épület jobb szárnya földszint elemi iskolának, az emeleti rész az alapitványos tanulók hálóterméül szolgált. Az épület középső részén színi előadások tartattak, balszárnyán földszint az alapitványos ifjak tanterme, az emeleten pedig a poesis és rhetorika osztályainak tanterme volt. Ezen épületnek kőalapot raktak azon czélból, hogy ha majdan kő- épület készül, ezen a helyen és ebben a helyzetben kényelmesebben felépíthető legyen. A következő évben már a Mária-Társulat költségén és kegyes adakozásokból a színház balszárnyához még egy rész építtetett, melynek földszinti alsó ivezetes részét a társulat Oratóriumnak használta, az emeleti részre pedig a rhetorikát helyezték át, 1735-ben pedig az auditórium elé tölgyfából egy előcsarnokot emeltek. Az uj faépület nemsokára lángok martaléka lett egy ott dolgozó asztalos-legénynek pipájából
