Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1895
142 Az ezredek levelezése a gymnasium igazgatóságával és polgári hivatalokkal magyarul, néha latinul folyt, azonban az ezred parancsnokságával való érintkezést, a kezelési- és más ügyeket német nyelven vezették. Az altisztektől, kik székelyek voltak, megkívánták, hogy németül irni és olvasni tudjanak, e czélra német iskolákat állítottak fel s a tanulókat akárhányszor a gymnasiumtól berendelték ezen iskolákba, hogy németül irni és olvasni megtanuljanak, a gymnasiumi tanulóknak ezen tanítása e század elején nem tartott tovább 4—5 hétnél. Báró Purczel ezredes, már 1811-ben indítványozta egy székely katonai növelde létesítését, mely csak 1823-ban nyílt meg. A két székely ezred 45,000 frtot s az építéshez ingyen anyagot és napszámot adott, a vármegyék mintegy 29,000 frtot adakoztak rá, a felség pedig a szegényebb sorsú növendékek ellátására 4000 frtot adott. A kezdetben népes intézet tanfolyama 12 évre terjedt: 1. Négy alsó osztály; az első és utolsó két-két, összesen 6 évfolyammal. 2. Katonai házi osztály, három évfolyam. 3. Mennyiségtani iskola, szintén három évfolyammal. Itt felsőbb katonatisztek is nyertek kiképzést. Ezen kézdivásárhelyi katonai főiskolán kívül kisebb iskolák voltak Gyergyó,-Szent-Miklóson, Csíkszeredában, később pedig egy felállittatott Csik-Szent-Mártonon is. Későbbi időkben már nem elégedett meg az ezred annyival, hogy a tanulókat 1—2 hónapra berendelje német írást és olvasást tanulni, hanem a fejlettebb ifjak közül tetszése szerinti számmal vont be a német iskolába, kiket onnan egyenesen katonai szolgálatra alkalmazott, nem is említve itt azokat, kik nem voltak a gymnasium tagjai, hanem a szülői háztól kényszeritették be a katonai iskolába. Az igazgatók a határőri székely ifjak tanulási szabadságának ezen korlátozása ellen, mely az elszegényedett nép szerény anyagi viszonyai miatt is elnéptelenedett gymnasium tanulóinak létszámát tetemesen le. apasztotta — többször emeltek panaszt, azonban az ezred parancsnokság többnyire azzal válaszolt, hogy a tanuló a német iskolába való helyezés által azon kiváló kegyben részesül, hogy nemcsak a magyar, hanem a német nyelvet is alaposan megtanulhatja, hogy egykor mint katona sikerrel szolgálhasson s előhaladását biztosithassa; az ezredparancs- nokság gondoskodik arról is, hogy a mennyiben a fcgyverszolgálat kívánja, derék egyénekben hiány ne legyen, mert a határőri katonai intézmény e tekintetben rövidséget nem szenvedhet, szóval a katonai hatóság a csíki székelyt kizárólag csakis katonai anyagnak tekintette. A német iskolákkal sikerült annyit elérni, hogy a határőröket szép írókká és ügyes számolókká képezték ki, a számolást ezek még öreg korukban is német nyelven végezték. Ezekből tette a községi jegyzőket a katonai hatóság, mely már az egyes községekbe is beavatkozott. Az ötvenes évek absolut korszakában az innen kikerült írnokok-
