Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1894

-K—----------- ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ — ?*•

^

SölnloiaiaiaiainiaiQIDinioiPoIDlDloialoIolnlntolniairali^nmllllnlnlSlnlnlolalnlalnHßlanalcuaiainied +

— aD|D|0t0;QlD|aiDlQIu|CUD|D;0|atDlD|0|0|0|0|Q{010|D|0|Q|Cn0l0|0tQ Olulu 0|0l0fQlDt0|Q|0|0|0|u|Q|u|O|u|D|0rf —.

5*¥¥??¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥?¥¥¥W¥y¥¥??¥¥l¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥2K

A csiksomlyói róm. kath. főgymnasium önképzőkörének huszonöt évi működése.

1870—1895.

z értelem haladása és a polgárosodás szükségletei minél tovább mind nagyobb és nagyobb érdekkörbe és kötelességhálózatba vonják be az embert, mely körülmény fokozott munkásságra utalja. A munka a pol- gárosult ember szüksége, egyének, családok és nemzetek javát egyaránt elősegítő életelv.

Napjainkban már nem a születési előnyök, magas állás vagy kedvező anyagi viszonyok képezik az embertársak iránt tartozó tisztelet fokmérőjét, hanem, hogy a maga hatáskörében ki mekkora tevékenységet fejt ki.

Egyébiránt a munkának ilyenszerü becslése vnem egészen korunk találmánya. A kereszténység isteni alapitója és első tanítói saját példájukkal szem telték meg a munkát. Szent Pál, a nemzetek nagy apostola, önmagáról önérzettel mondja : „Senkinek kenyerét ingyen nem ettük, hanem fáradsággal és nyomorúsággal éjjel és nappal munkálkodtunk.“ Szent Bonifácz egyik kezében szent- irás, a másikban ácsmérték, s igy köt ki a britt partokon.

A munka látszólag teher, de dicsőség, tisztesség s kimondhatatlan gyönyör jár vele. Kepler évekig dolgozik, hogy a naprendszer törvényét megtalálja. S midőn kilencz évi munka után a csillagászatban nevezetes felfedezésekhez jut, diadallal mondja : „Most már átengedem magam szent ittasságomnak, s könyvemet megírom. Hogy kortársaim vagy az utókor fogják-e olvasni, nekem mindegy. Miért ne várhatna e könyv száz évig olvasójára, ha magának Istennek is hatezer évig kellett egy szemlélőre várakozni?“1) Végtelen örömet találhatott a munkában Buffon, ki tizenkét órát dolgozott egy végiében. Plátóról jegyezték fel, hogy respublikája első lapját tizenháromszor irta újra ; Demosthenes nyolcz- szor másolta le Thukydides történelmi müvét; Kazinczy Ferencz is — mint le- leveleiben mondja — Sallustiusból készített fordítását ötször dolgozta át és irta újra. Kölcsey pedig, e buslelkü honfi és merengő költő igy szól: „Az ón pályám tövises pálya. Én háznépemet gonddal, törődéssel táplálom. . . A küzdolgok léElőszó.

*) Joannis Keppleri opera omnia ed. Ch. Fritsch. Frankfurti et Erlange 1864.